A tömeg nem azonos a néppel. A nép saját erejéből él és cselekszik, a tömeget kívülről mozgatják. A népet a meggyőződéses és felelősségük tudatában lévő emberek alkotják, a tömeget úgy terelik össze élelmes emberek. A nép, mely méltó e névre, maga határozza meg a magatartását, a tömeg oda mozdul, ahová az ösztöne vagy ügyes emberek hajtják.
Ugyanaz a tömeg ösztönére hallgatva virágvasárnapján Hozsannát, a közéje dobott jelszavak hatása alatt pedig nagypénteken Feszítsdmeg-et kiáltott. A demokrácia kimondása még nem jelenti annak megvalósulását. A demokrácia nagy nehézsége minden más rendszerrel szemben éppen abban az időben van, hogy az erkölcsi érettséget követi meg a társadalom minden tagját, vagy annak a döntését többségétől.
Csakis az erkölcsileg érett, lelkiismeretes és felelősségteljes tudatában élő emberek tudják a közönséges őszintén önzetlen szolgálatot, és csak az ilyen emberekből álló társadalom tudja az ember méltóságát és az elidegeníthetetlen jogát tiszteletben tartani.
A történelem számos megrázó fejezete tanúskodik amellett, hogy nagy elmék szép kezdeményezései, és nem egy nép hősi erőfeszítései kudarccal végződtek a vezető erkölcsi fogyatékossága miatt. A csalódott és feldühödött tömeg eszméket taposott sárba, mert az eszmék képviselői azok tartalmát sem értették meg, vagy cserbenhagyták. Ezért hangsúlyozzuk a demokrácia erkölcsi feltételeit.”
– részlet Márton Áron püspök 1946. október 27-én, – Krisztus Király ünnepén elhangzott beszédéből, Marosvárárhely –