A názáreti Jézus, akit keresztre feszítettek, feltámadt.
Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, és Szalóme drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek.
Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt.
Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahová temették. Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.”
Márk Evangéliuma 16,1-7
Nagyszombat éjszakáján az Egyház erős jelképeket használ a feltámadás kifejezésére. Az ószövetségi olvasmányok Isten nagyszerű tetteit fejezik ki, amelyeket az egész világért és a választott népért tett. Nagyszombat éjszaka a feltámadás örömhírét énekli meg.
Az örömének, az ünnepi alleluja, a keresztség szertartása, a feltámadás rendhagyó erdélyi szertartása a helyi egyház feltámadásba vetett hitét fejezik ki. Jézus feltámadása azonban csak a Benne hívőknek jelentett igazi örömhírt, a megkeményedett szívek, a Megváltó ellenségei, a nép vallási és politikai vezetői kimaradtak ebből az élményből.
Az Egyház ma is inkább a misztikus kereszténység felé tart. Azoké a keveseké lesz a hit, akik hisznek Jézus feltámadásában és életüket is átjárja ennek a hitnek a fénye. Az Egyház ezen a szent éjszakán kelt életre, mert a keresztséget megvilágosító szertartások csakis a Krisztusban hívőket avatja be ebbe a csodálatos üdvtörténetbe, a Krisztus-eseménybe. Nem zárkózik el a világtól, de a világosságát más forrásból kapja, a tanítás tisztaságát az Egyháztól kapja.
A feltámadt Krisztus ura lett a bűn sötétségének és a halál hatalmának. Már nem ezek a tényezők irányítják a hívek életét, hanem az örök életbe vetett hit. Húsvét hajnalán a kenetet vivő asszonyok a feltámadás első szemtanúi. A szemtanúk még nem értik mi történt az üres sírnál, de meghallják az angyal üzenetét. Küldetést kapnak, hogy az apostolokkal osszák meg a feltámadás tényét, és hogy a hit kalandja most indul el körútjára, a feltámadott előttük megy Galileába. Ez a hit a zivataros évszázadok során nem gyengült meg, nem veszített különleges hatásából, hanem mindig új tagokkal gazdagodik.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda