Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz:

„Még egy kis idő, és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és viszontláttok engem, (mert az Atyához megyek.)”
Tanítványai erre így tanakodtak: „Mit akar mondani ezzel: »Még egy kis idő, és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és viszontláttok engem?« És hogy: »Az Atyához megyek?« Mit jelent az, hogy: »Még egy kis idő?« Nem értjük, mit beszél.”
Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják. Így szólt tehát hozzájuk: „Azon tanakodtok, hogy azt mondtam: »Még egy kis idő, és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és viszontláttok engem?« Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok örömre fordul.”
János Evangéliuma 16,16-20
Mi történt mennybemenetelkor?
A feltámadás után Jézus Krisztus negyven napig megjelent tanítványainak, majd a szemük láttára „fölemelkedett a mennybe” (ApCsel 1, 9). Ez nem egyszerű elmenetel, hanem teológiai esemény: Jézus visszatér az Atyához,
de nem hagyja magára övéit.
A mennybemenetel azt jelenti: Jézus küldetése beteljesedett, győzött a bűn és a halál felett, részesül az isteni dicsőségben. A kereszt nem vereség volt, hanem az út a dicsőséghez. Jézus emberi természetével lép az Atyához. Ez óriási üzenet: az ember nem a földi életre van bezárva, hanem örök hivatása van.
A mennybemenetel azt üzeni: az ég „nyitva van” az ember előtt, Krisztus utat készít nekünk. Nem eltávolodik, hanem másképp lesz jelen. A tanítványok először veszteségként élhették meg. De Jézus megígéri: „Én veletek vagyok minden nap…” Mennybemenetele után: jelen van az Eucharisztiában, az Egyházban, a Szentlélek által, az emberi szívekben, a hátrányos társadalmi rétegekben. Láthatatlanul, de valóságosan marad velünk.
A mennybemenetel előtt Jézus ezt mondja: „Menjetek, tegyetek tanítvánnyá minden népet!” Ezért a mennybemenetel: nem lezárás, hanem küldés. A tanítványokból apostolok lesznek. Ugyanakkor a remény ünnepe is. A mennybemenetel arra emlékeztet: az ember élete nem értelmetlen, nem a halálé az utolsó szó, végső célunk Istennél van.
Mit jelent ma számunkra?
Nem csak „felfelé nézni” Az angyalok mondják: „Mit álltok itt égre emelt szemmel?” Vagyis: a hit nem menekülés a világból, hanem küldetés a világban. A keresztény ember egyszerre: a földön él, de az örökkévalóság felé tart. Jézus mennybemenetele nem az eltávozás ünnepe, hanem annak reménye, hogy az emberi életnek örök célja van Istenben.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda
