Abban az időben Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. 
Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak.”
Az Úr Jézus, miután ezeket elmondta nekik, felvétetett a mennybe, és helyet foglalt az Isten jobbján. Ők pedig elmentek, és mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr együtt munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által, amelyek kísérték őket.
Márk Evangéliuma 16, 15-20
Jézus mennybemenetele egy mérföldkőt jelent az apostolok és a születendő Egyház életében.
Már nem lesz velük a szeretett Mester, aki mindig eligazítást tudott adni nekik az élet komoly kérdéseivel kapcsolatosan. Számukra az Ő elmenetele szinte felér a halállal, hiszen megszűnik köztük a testi kontaktus. Egy másfajta kapcsolat alakul ki Jézussal és az Ő Atyjával.
A Szentlélek fog megjelenni, aki az idők végéig kíséri és kormányozza az Egyházat. Az apostolok tevékenyégét jelek fogják kísérni, amelyek Jézus földi tevékenységének folytatatását jelentik. Ugyanazokat a tetteket lesznek képesek elkövetni, mint amilyeneket Jézus.
Jézus elmenetelével elkezdődik a nyilvános misszió, amelynek két alapvető célkitűzése van, az evangélium hirdetése és a hívek megkeresztelése. Ezekkel kapcsolódnak bele az Egyház tevékenységének az egészébe és válnak élő tagjaivá.
Az Egyház ma sem vesztheti szem elő Jézus misszióját. Ő megmutatta számunkra, hogyan kell az emberek között hirdetni, eléjük élni Isten országát. Isten országa már itt a Földön elkezdődött és a mennyei megdicsőülésben ér véget. Mi is élő tagjaiként kell beleépüljünk az Egyházba, hiszen mindannyian ugyanarra a küldetésre kaptunk meghívást.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda