Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Még sok mondanivalóm volna nektek, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra.
Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek.
Minden, ami Atyámé, enyém is. Ezért mondtam, hogy az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek.“
János Evangéliuma 16, 12-15
A mai evangélium továbbfűzi Jézus eltávozásának a gondolatát és kilátásba helyezi a Szentlélek elküldését. Itt konkretizálódik az a tény, hogy az apostolok még nincsenek lelkileg felkészülve, hogy az igazsággal találkozzanak. A Szentlélek az Atya üzenetét továbbítja a híveknek, ugyanakkor folytatja Jézus művét. Krisztus az Atyától kapja a kinyilatkoztatást, és ezt továbbítja majd a híveknek az igazság Lelke.
Az evangélium gondolatmenetéből kiderül, hogy teljes összhang van a három isteni személy között, és mindegyik kiveszi a részét a kinyilatkoztatásból. Jézus az Atyától kapja, és ezt közli tovább a Szentlélek. Szent Ágoston már az ókorban a szentháromsággal kapcsolatosan a küldésekről beszél, de ezek nem hétköznapi értelembe vett küldések, hanem inkább a sajátos küldetésükre vontakozik, illetve a jelenlétükre.
Jézus világosan kinyilatkoztatja a szentháromságot. Mindegyik isteni személy a maga részéről közreműködik a kinyilatkoztatásban és nem mondanak egymásnak ellent. Így a kinyilatkoztatás tartalma sem mond ellent a három isteni személy esetében, hanem teljesen beleépül az Atya akaratába, és így lassan bontakozik ki az az igazság, amelyről Jézus beszélt.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda