> Az Igaz (Isten) küldött engem - Imalánc.ro
 
15. március, 2024Igehirdetések Az Igaz (Isten) küldött engem bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek.

Az emberek mindig siettetik a dolgok rendes menetét, Isten azonban nem mindig megy bele ebbe a játékba, hanem rá akarja nevelni az embert a dolgok fokozatos felismerésére, hogy csak annyit ismerjen fel, értsen meg, amennyit felelősségteljesen képes felfogni, megérteni.

Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban.

Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való, A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.”

Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.”

Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.

János Evangéliuma 7, 1-2.10.25-30

Jézus körül fokozatosan nő a feszültség, főleg miután önmagát Istennel egyenlőnek mutatta be. A júdeai országrészben már veszélyes lenne a tartózkodás, ezért Galileában húzódik meg. A galileaiak sokkal nyitottabbak az evangélium befogadására, de ez még nem jelent sikert, mert ott is sokan kételkednek Jézusban.

Jézus már nem akar nyilvánosan megmutatkozni, mert már többször az életére akartak törni. Jeruszálemben ismét megszóllal, de a fogadtatása ismét kételyekbe ütközik.

Ismét az az érv ellene, hogy Őt már ismerik, a Messiást viszont senki sem fogja felismerni. Ennek az előítéletnek köszönhető, hogy nem fogadják el Őt, mint Messiást. Ismét az erőszak eszközéhez akarnak fordulni, de nem tudnak tenni semmit ellene. Amikor elérkezik az órája, akkor önként vállalja fel a keresztet és a szenvedést, addig senki sem tehet rá kezet.

Az emberek mindig siettetik a dolgok rendes menetét, Isten azonban nem mindig megy bele ebbe a játékba, hanem rá akarja nevelni az embert a dolgok fokozatos felismerésére, hogy csak annyit ismerjen fel, értsen meg, amennyit felelősségteljesen képes felfogni, megérteni.

Ft. Ráduly István Zsolt, Torda