10. július, 2019Igehirdetések Ne lépjetek a pogányokhoz vezető útra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Jézus odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget.

   A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, azután a testvére, András; Zebedeus fiai: Jakab és testvére, János, továbbá Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos; Alfeus fia Jakab, Tádé, a kánaáni Simon, és végül karióti Júdás, aki később elárulta őt.

   Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: „Ne lépjetek a pogányokhoz vezető útra, s a szamaritánusok városába be ne térjetek. Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa.”

                                                               Máté Evangéliuma 10,1-7
 
   József testvérei rájönnek arra, hogy méltán bűnhődnek.

   A bőség hét esztendejének elmúltával eljött az éhség hét esztendeje, ahogyan József megjövendölte.

   Éhezni kezdett Egyiptom egész földje is, és a nép a fáraóhoz kiáltott kenyérért. A fáraó azt üzente nekik; „Menjetek Józsefhez, és amit ő mond nektek, azt cselekedjétek!”

   Amikor aztán az éhség kiterjedt az egész országra, József megnyitotta a magtárakat, és gabonát adott az egyiptomiaknak, mert nagy volt az éhség Egyiptom földjén. Sőt mindenhonnan Egyiptomba mentek Józsefhez gabonát vásárolni, mert nyomasztó éhínség volt az egész földön.

   Másokkal együtt Jákob fiai is Egyiptomba mentek, hogy gabonát vásároljanak, mert Kánaán földjén is éhínség támadt. Az ország kormányzója pedig József volt, és az ő engedélyével adták el a gabonát a föld minden népének. Amikor testvérei elébe járultak, arccal a földre borultak előtte.

   Mihelyt József meglátta testvéreit, azonnal megismerte őket, de ő nem ismertette meg magát, hanem keményen beszélt velük.

   Azután őrizetben tartotta őket három napig. Harmadnap József így szólt hozzájuk: „Tegyétek, amit mondok, és akkor életben maradtok, mert én is félem az Istent! Ha becsületesek vagytok, maradjon egyik testvéretek megkötözve őrizetben, ti pedig menjetek, és vigyetek gabonát éhező családotoknak. Aztán hozzátok el hozzám legkisebb testvéreteket! Akkor elhiszem szavatokat, és nem fogtok meghalni.”

   A testvérek bele is egyeztek. Egymásnak pedig azt mondták: „Méltán bűnhődünk testvérünk miatt, mert láttuk lelke szorongását, amikor rimánkodott nekünk, de nem hallgattunk rá. Emiatt szakadt ránk ez a megpróbáltatás.”

   Ruben így szólt: „Nemde megmondtam nektek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen? De ti nem hallgattatok rám. Íme, most számon kérik rajtunk a vérét!”
Nem tudták ugyanis, hogy József érti őket, mert tolmács által beszélt velük. József pedig elfordult tőlük, és sírásra fakadt.

                                                            Ter 41,55-57;42,5-7a.17-24a

   József történetéről Jézus elárulása jut eszünkbe. Jézus letartóztatása után az apostolok mind szétszéledtek. Júdás harminc ezüst pénzért árulta el őt, a többiek pedig elmenekültek a Getszemáni kertből, és nem mertek megjelenni a főpap, illetve a helytartó udvarában.

   József álmában már előre látta, hogy testvérei meg fognak hajolni előtte. Ez az álom volt tulajdonképpen az árulásának az alapja. József felfedte testvéreinek az álmát, ezért különcködőnek, az apa kedvencének nézték. József a kémkedés ürügyén tartja vissza testvérei közül az egyiket. Nem sejtették, hogy saját testvérük tervezi ki a menekülésük tervét. A testvérei beszámolnak, hogy létezik még egy fiatalabb testvérük, aki otthon maradt és egy másik, aki meghalt. Ruben elárulja lelki vívódásaik titkát. Az eseményeket a testvérük elárulásának a fényében értelmezi. Most rajtuk van a sor, hogy megbűnhődjenek testvérük eladása miatt. Nem sejtik, hogy József mindent megértett abból, amit egymás között beszéltek. Ez a tény is növeli a feszültséget József és testvérei között. A drámát majd csak a legkisebb fiúnak a jelenléte fogja feloldani.

   József története alaposan megvizsgálja az árulás, a testvérgyilkossági kísérlet témáját. Olyan sejtéseket tartalmaz, amelyek később valósulnak meg. Ugyanakkor az isteni gondviselésre is rámutat, amely gyakran nem várt fordulatokban nyilvánul meg. A helyzet megváltozásához mindig hozzájárul az a tagadhatatlan tény, hogy Isten nem hagyja cserben a kiválasztottjait. Ők is ennek az isteni szeretetnek a fényében értik meg saját életük drámáját. Az életük nem a véletleneknek a kegyetlen sorozata, hanem az isteni színjátéknak a szerves része.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom