A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon. Elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és csak egy kenyerük volt a bárkában. Jézus a lelkükre kötötte:
„Vigyázzatok! Óvakodjatok a farizeusok és Heródes kovászától!”
Ők egymásközt arról beszélgettek, hogy nem hoztak magukkal kenyeret. Jézus észrevette, és így szólt:
„Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek, és nem fogjátok föl? Még mindig érzéketlen a szívetek? Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek arra, hogy amikor öt kenyeret megtörtem ötezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?” Azt válaszolták: „Tizenkettőt.”
„És amikor hetet törtem meg négyezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?” Azt felelték: „Hetet.”
Erre újra megjegyezte: „Hogyan lehet, hogy még mindig nem értitek?”
Márk Evangéliuma 8, 14-21
Az emberi elme gyakorta hajlamos megrekedni a hétköznapi problémákban, még akkor is, ha a megoldás egyszerűen karnyújtásnyira van. E példabeszédben a kenyér hiánya szimbolikus jelentőséget kap, amely túlmutat a mindennapi szükségleteken, és az értelem, a megértés mélyebb kérdéseire irányítja figyelmünket.
A kenyér az emberiség egyik legősibb és legfontosabb tápláléka, amely számos kultúrában a mindennapi élet alapvető részét képezi. Nem csupán élelmiszer, hanem a bőség, a jólét és a közösség szimbóluma is. Ezen túlmenően a kenyér a vallási és spirituális szövegekben is gyakran megjelenik, ahol az isteni gondviselés és a lelki táplálék jelképe.
Amikor valaki arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent az, ha nincs kenyere, gyakran nem a konkrét hiányra, hanem a mögöttes üzenetre fókuszál. A kérdés, hogy ,,még most sem értitek, és nem fogjátok föl?” – arra utal, hogy a kenyér hiánya nem csupán fizikai, hanem szellemi szinten is értelmezhető. Az elme zártsága, a megértés hiánya és a felfogás képességének korlátai mind olyan tényezők, amelyek akadályozhatják az ember igazi szükségleteinek felismerését.
A felfogás képessége nem csupán az intellektuális megértésre, hanem az érzelmi és spirituális befogadásra is utal. Az emberi lélek és szellem nyitottsága, a tanulásra és a növekedésre való hajlandóság alapvető fontosságú a teljes élet eléréséhez. Amikor valaki képtelen felfogni a nyilvánvalót, az gyakran a belső gátak és a korlátok jelenlétét jelzi.
Az út a megértés és a felfogás felé gyakran hosszú és kihívásokkal teli, de mindenképpen érdemes vállalni. A nyitott elme és szív segíthet abban, hogy az ember túllépjen a hétköznapi problémákon, és mélyebb értelmet találjon a mindennapi tapasztalatokban.
Az egyszerű kérdés, hogy ,,mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek?” – mélyebb jelentést hordoz, amely túlmutat a fizikai kenyér hiányán. A megértés és a felfogás képességének fontosságára irányítja figyelmünket, amely nélkül az emberi lélek és szellem nem tud igazán kiteljesedni. A válasz a megértéshez és a felfogáshoz vezet, amely belső növekedést és fejlődést hozhat mindannyiunk számára.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda