Húsvétvasárnap reggel az asszonyok sietve távoztak el Jézus sírjától. Félelemmel, de még nagyobb örömmel eltelve futottak, hogy értesítsék a tanítványokat.
Egyszerre csak Jézus jött szembe velük, és megszólította őket: „Üdv nektek!” Az asszonyok odafutottak, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Siessetek, és vigyétek hírül a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába! Ott majd viszontlátnak engem.”
Az asszonyok még úton voltak, amikor néhány őr a városba ment, és jelentette a főpapoknak mindazt, ami történt. Ezek összehívták a nép vezetőit, és tanácsot tartottak. Azután sok pénzt adtak a katonáknak, és meghagyták nekik: „Mondjátok, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, eljöttek Jézus tanítványai, és ellopták őt. Ha a helytartó tudomást szerez a dologról, mi majd megnyugtatjuk, és kimentünk titeket.”
A katonák elfogadták a pénzt, és úgy tettek, amint kioktatták őket. Ez a beszéd a zsidóknál a mai napig el van terjedve.
Máté Evangéliuma 28,8-15
Az üzenet, amelyet a tanítványok kaptak, sürgető és fontos volt: ,,Siessetek, és vigyétek hírül a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába! Ott majd viszontlátnak engem.” Ez a rövid, ámde jelentős mondat számos értelmezést kínál az alázat, a hit és a remény témáiban.
A szólítás háttere az Újszövetségben található, ahol Jézus feltámadása után a tanítványoknak adja ezt az utasítást. A szólítás célja, hogy a tanítványok újra találkozzanak mesterükkel és megerősítsék hitüket. Galilea, amely Jézus sok tanításának helyszíne volt, szimbolikus jelentőséggel bír ebben a kontextusban.
Galilea nem csupán egy földrajzi helyszín, hanem szellemi és vallási központ is, amely a hit megújulásának és megerősítésének színtere. Jézus számos csodát tett és tanítást adott Galileában, így a tanítványok számára visszatérni ide egyfajta szimbolikus visszatérés volt a hit alapjaihoz.
Az üzenet időzítése is jelentőséggel bír: a feltámadás utáni első napokban történt, amikor a tanítványok még mindig sokk és gyász állapotában voltak. Az üzenet sürgető jellege azt mutatja, hogy az idő kulcsfontosságú volt, és a tanítványoknak gyorsan kellett cselekedniük, hogy találkozzanak Jézussal.
Az üzenet felépítése egyszerű és egyértelmű: ,,Siessetek, és vigyétek hírül a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába! Ott majd viszontlátnak engem.” Ez az egyszerű mondat nemcsak utasításokat ad, hanem reményt is kínál a viszontlátás ígéretével. Az egyszerűség és a közvetlenség hatékonyan közvetíti az üzenet sürgősségét és fontosságát.
A tanítványok válasza az üzenetre példaértékű. Azonnal cselekedtek, és elindultak Galileába, hogy találkozzanak Jézussal. Ez a gyors és határozott reakció megerősíti a hitük és elkötelezettségük mélységét, valamint azt a bizalmat, amelyet Jézus iránt éreztek.
A találkozás jelentősége nem csupán a tanítványok számára volt fontos, hanem az egész keresztény közösség számára. Ez a találkozás megerősítette a feltámadás hitét és új lendületet adott a tanítványoknak a hit terjesztésében. Az események Galileában új fejezetet nyitottak a kereszténység történetében, és megerősítették a hit alapjait.
Az üzenet mai értelmezésében is fontos szerepet játszik a hit, a remény és az elkötelezettség. A „menjetek Galileába” szólítás szimbolikusan azt jelenti, hogy visszatérjünk a hitünk alapjaihoz, megújítsuk elkötelezettségünket és keressük a mélyebb kapcsolatot a szellemi vezetőnkkel.
A hit megújítása minden keresztény számára fontos, és az üzenet arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a hit alapjaihoz. Galilea szimbolikusan az a hely, ahol a hit megerősödik, és ahol újra találkozhatunk a szellemi vezetőnkkel, aki útmutatást és reményt kínál.
Az üzenet, amelyet a tanítványok kaptak, nem csak történelmi esemény, hanem mély szellemi tanítás is, amely ma is releváns. A „Siessetek, és vigyétek hírül a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába! Ott majd viszontlátnak engem” szólítás arra ösztönöz bennünket, hogy gyorsan és határozottan cselekedjünk, visszatérjünk a hitünk alapjaihoz, és keressük a mélyebb kapcsolatot szellemi vezetőnkkel. Ez az üzenet örök értékeket közvetít, amelyek a hit, a remény és az elkötelezettség alapjaira építenek.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda