A tanítványok egyszer ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Mit gondolsz, ki a legnagyobb a mennyek országában?”
Erre Jézus odahívott egy gyermeket, közéjük állította, és így szólt: „Bizony, mondom nektek: ha meg nem változtok, és nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát olyan kicsinnyé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában. Aki pedig befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, az engem fogad be.
Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül! Mondom nektek: Angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.
Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, s egy elkóborol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyoldalon, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony, mondom nektek: Jobban örül annak, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek.
Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül.”
Máté Evangéliuma 18,1-5.10.12-14
Nemcsak a világi híveket, hanem az egyházi személyeket is megkísérti a karrierizmus, a korrupció, az egocentrizmus. Egy olyan világ tagjai vagyunk, ahol már nem szégyen, ha valaki nem becsületesen él, inkább példaként szokták emlegetni, mint egy olyan személyt, aki feltalálja magát minden helyzetben, kiügyesekedi magát minden szituációban, egyszerűen találékony. Pontosan ezért ajánlja követőinek Jézus a gyermeki egyszerűséget. Jézus követői átláthatóságra, becsületességre, igazságosságra kell törekedjenek, másképpen saját küldetésüket hazudtolják meg.
Az apostolokat is gyakran megkísértette a hatalomvágy, a karrierizmus. Hajalamosak vagyunk arra, hogy a mennyországot is úgy képzeljük el, mint a társadalmunkat, ahol a különböző érdekek szoktak érvényesülni, emberi számítgatások nyomán alakulnak a kedvező, vagy kedvezőtlen helyzetek, a hatalom birtokosai irányítják az embereket, a társadalmat.
Ez a fajta lelkület idegen Jézus számára, Ő a gyermekekre tereli a figyelmünket: a gyermek még mit sem tud a társadalmi rendszerekről, őszintén közelíti meg embertársait, igazi társakat akar szerezni magának. Nem a hatalom, vagy anyagi érdekek irányítják, hanem az őszinte szeretet, amely képes másokat elfogadni, és képes másokat segíteni. Nemcsak a saját hasznát keresi, hanem kölcsönösségen alapuló kapcsolatokra törekszik.
A mennyországban másképpen alakulnak az erőviszonyok, a kicsinyek, a semminek látszók kerülnek közelebb Istenhez.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda