Abban az időben szadduceusok jöttek Jézushoz, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt:
„Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal és gyermek nélkül hagyja hátra feleségét, akkor a testvér vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének. Volt egyszer hét testvér. Az első feleséget vett magának és meghalt, nem hagyva utódot. Akkor a második vette el az asszonyt, de ez is meghalt, és nem hagyott utódot. Éppúgy a harmadik is.
Hasonlóképpen feleségül vette az asszonyt mind a hét, és nem hagytak utódot. Végül meghalt az asszony is. A feltámadáskor – ha ugyan feltámadnak –, ezek közül melyiknek lesz a felesége? Hiszen mind a hétnek felesége volt!”
Jézus azt felelte nekik: „Nyilván azért tévedtek, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Isten hatalmát! Hiszen amikor a halottak feltámadnak, már nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-e Mózes könyvében a csipkebokorról szóló résznél, hogy miként szólt Mózeshez Isten: »Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene!« Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagy tévedésben vagytok!”
Márk Evangéliuma 12, 18-27
Jézus korában sem hitt mindenki a feltámadásban. A szadduceusok egy olyan csoportot képviseltek, akik nem hittek a természetfeletti világban, számukra a halál lezárt mindent az ember életében. A sógorházasságot azért találták ki, hogy a megözvegyült asszonyoknak legyen támaszuk. A történet, amelyben a testvérek egymástól megöröklik a feleségeket nem tisztességesen mutatja be a gyengébb nemet, hanem úgy mint egy kereskedelmi tárgyat, amelyet tárgyként megörökölnek egymástól a testvérek.
A példabeszéd kisarkít egy helyzetet, hogy ellehetetlenítse a feltámadásba vetett hitet. Jézus azonban azzal cáfolja meg a feltámadás tagadását, hogy egy ószövetségi esetet taglal. Mózesnek Isten úgy mutatkozott be, mint egy élő személy, és élőknek tartotta a pátriárkákat is. Isten nem szűntette meg a pátriárkák életét, hanem az örök élettel ajándékozta meg őket. Jézus beszédéből világosan kiderül, hogy Isten az élők Istene, halálunk után nem szűnik meg az életünk, és van feltámadás.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda