Egy alkalommal Jézus ezeket mondta a zsidóknak:
„Ha én tanúskodom önmagamról, a saját tanúskodásom keveset ér. Más tanúskodik rólam, (az Atya), és én tudom, hogy igaz az ő tanúsága, amelyet rólam tesz.
Ti (Keresztelő) Jánoshoz fordultatok, és ő tanúságot tett az igazságról. Nekem azonban nincs szükségem emberi tanúságra. Ezeket azért mondom, hogy üdvözüljetek. Égő és világító fény volt János, de ti csak ideig-óráig akartatok az ő fényében gyönyörködni.
Mellettem nagyobb bizonyítékok szólnak, mint János tanúskodása: az én tetteim, amelyeket az Atya akaratából cselekedtem. Azok bizonyítják, hogy az Atya küldött engem.
Tehát maga az Atya, aki küldött engem, ő tett tanúságot mellettem. Ti viszont sem szavát nem hallottátok, sem arcát nem láttátok. De még igéje sem marad bennetek, mert nem hisztek abban, akit ő küldött.
Vizsgáljátok meg az írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy általuk nyertek örök életet! Éppen az írások tanúskodnak mellettem. Ti mégsem akartok hozzám jönni, hogy elnyerjétek az (örök) életet.
Emberektől nem fogadok el dicsőítést. Ismerlek titeket. Tudom, hogy nincs meg bennetek az Isten szeretete. Én Atyám nevében jöttem, de nem fogadtatok el. Majd ha más valaki a saját nevében jön, azt elfogadjátok. Hogyan hihetnétek ti, akik egymást dicsőítitek, de nem keresitek azt a dicsőséget, amely Istentől származik?
Ne gondoljátok, hogy én leszek a ti vádlótok az Atyánál. A ti vádlótok Mózes lesz, akiben pedig reménykedtek. Ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, hiszen ő rólam írt. Ha azonban az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én tanításomnak?”
János Evangéliuma 5, 31-47
Jézus szembesíti a honfitársait a hitetlenségükkel. Nincs szüksége sem emberi tanúskodásra, sem más felhatalmazásra, mert a tettei tesznek Róla tanúságot.
Még Keresztelőben sem hittek, de nem mertek nyilvánosan ellene fordulni, mert a nép prófétának tartotta.
Jézus állandóan visszatér arra a gondolatra, hogy Mózes tekintélye és tanítása elégséges ahhoz, hogy Őt elfogadják, de inkább egymás dicsőítésével foglalkoznak, nincs meg bennük az alázat és a szándék a megtérésre.
Az írások nem tanúskodnak Jézus ellen, hanem Jézus mellett, de ezt a tényezőt sem veszik figyelembe.
Jézusnak nincs szüksége emberi elismerésre, protekcióra, hiszen Isten erejével cselekszik, és tanítása minden emberi okoskodást, tanítást felülmúl.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda