Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” 
Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg meg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a gyermek
Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták Szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség népednek, Izraelnek.
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött, eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lukács Evangéliuma 2,22-40
A Lélek indítására a templomba ment. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek, (Lk 2, 27)
A Szentlélek indíttatására történt azon a jelentőségteljes napon, amikor a gyermek Jézust a templomba vitték szülei, Mária és József, hogy a mózesi törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Ez az esemény mélyen gyökerezik a zsidó hagyományokban, amely megkövetelte, hogy minden elsőszülött fiúgyermeket a templomban mutassanak be az Úrnak, s ezzel egyidejűleg áldozatot mutassanak be.
A zsidó vallási törvények szerint minden elsőszülött fiúgyermeket szentnek kellett nyilvánítani az Úrnak. Ezt a szertartást a Tóra előírásai alapján végezték, amely előírta, hogy a szülők egy galambot vagy egy gerlicét áldozzanak fel. Az áldozat bemutatása egyben Jézus szüleinek engedelmességét is tükrözte Isten törvényeivel szemben.
A templomban jelen volt Simeon, egy igaz és istenfélő férfi, akinek a Szentlélek megígérte, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. A lélek indíttatására ment el azon a napon a templomba, ahol találkozott a gyermek Jézussal és szüleivel. Amikor megpillantotta Jézust, karjaiba vette és áldotta Istent, mondván:
,,Most bocsátod el, Uram, szolgádat, beszéded szerint, békességben: Mert látták szemeim a te üdvösségedet, amelyet minden népeknek színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izráelnek dicsőségére.” (Lukács 2, 29-32)
A templomban tartózkodott Anna prófétanő is, aki már idős kora ellenére hűségesen szolgálta Istent böjtöléssel és imádsággal éjjel és nappal. Amikor meglátta a gyermeket, hálát adott Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.
Jézus bemutatása a templomban nemcsak Mária és József engedelmességét tükrözte Isten törvényeivel szemben, hanem egyben előrevetítette Jézus későbbi küldetését is. Simeon és Anna próféciái rámutattak arra, hogy Jézus nem csupán a zsidók, hanem az egész világ Megváltója lesz. Ez az esemény már előrevetítette Jézus életének és szolgálatának különleges jelentőségét, amely minden ember számára üdvösséget hoz. Ez a szertartás egy fontos mérföldkő volt Jézus életében, és megerősítette azt a tényt, hogy ő valóban Isten Fia, aki az emberiség megváltására jött el a világba. A templomban történtek mind a szülők, mind a jelenlévők számára megerősítették ezt a csodálatos és szent igazságot.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda