Abban az időben néhány farizeus jött Jézushoz, és figyelmeztették: „Sietve távozzál innen! Heródes meg akar ölni.”
De ő ezt válaszolta: „Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök, és gyógyítok ma és holnap; csak harmadnapra fejezem be. De ma, holnap és holnapután tovább kell járnom utamat, mert nem veszhet el próféta Jeruzsálemen kívül. Jeruzsálem, Jeruzsálem, te megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek.
Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de te nem akartad. Meglátjátok, elhagyott lesz házatok. Mondom nektek: Nem láttok engem mindaddig, amíg el nem jön az az idő, amikor így kiáltoztok: Áldott, aki jön az Úr nevében!”
Lukács Evangéliuma 13,31-35
„Mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök, és gyógyítok ma és holnap; csak harmadnapra fejezem be.” (Lk 13,32)
Jézus szavai különös erőt és határozottságot sugároznak. Heródes fenyegetése nem téríti el küldetésétől. Jézus tudja, hogy veszélyes úton jár, mégsem hátrál meg. Nem a félelem irányítja az életét, hanem az Atya iránti engedelmesség és az emberek iránti szeretet.
Heródes, akit Jézus jelképesen rókának nevez, azt üzeni neki, hogy veszélyben van. Jézus azonban nem változtatja meg az útját csak azért, mert valaki meg akarja félemlíteni. Folytatja a gyógyítást, a szabadítást és Isten országának hirdetését.
Jézus arra tanít, hogy ne a fenyegetések határozzák meg, kik vagyunk, hanem az a küldetés, amelyet Istentől kaptunk. A keresztény ember nem azért teszi a jót, mert biztos a sikerben, hanem azért, mert hűséges akar maradni Istenhez.
Jézus nem azt mondja, hogy majd egyszer, a megfelelő időben fog gyógyítani. Azt mondja: ma és holnap. Vagyis most folytatja azt, amire az Atya küldte.
Jézus azonban a jelen pillanatban teljesíti küldetését. A mai napban kell szeretnünk, a mai napban kell megbocsátanunk, és a mai napban kell reményt adnunk annak, aki elcsüggedt.
3. „Harmadnapon befejezem” – a kereszt és a feltámadás reménye
A keresztény ember számára ez a remény alapja. A rossz nem mondhatja ki az utolsó szót. A szenvedés valóságos, a veszteség fájdalmas, a halál komoly valóság, de Isten szeretete még ezeknél is erősebb.
Jézus példája arra emlékeztet: nem kell előre látnunk az egész utat ahhoz, hogy hűségesek maradjunk a következő lépésben. A mi feladatunk az, hogy ma megtegyük a jót, holnap pedig ismét Isten kezébe helyezzük az életünket. A beteljesedés idejét és módját rábízhatjuk az Atyára.
Jézus nem engedi, hogy Heródes félelmet keltsen benne, mert tudja, kihez tartozik, és miért jött a világba. Ez a mi keresztény életünk egyik legfontosabb kérdése is: vajon a félelmeink irányítanak bennünket, vagy Istenbe vetett hitünk?
Mert a keresztény ember reménye nem abban áll, hogy soha nem találkozik akadályokkal, hanem abban, hogy Isten hűsége erősebb minden akadálynál, és a feltámadás fénye a kereszt sötétségén is áttör.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda