Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen.
Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki.
Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák.
Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”
Lukács Evangéliuma 12, 35-40
„Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok” bibliai idézet Jézus egyik tanítására utal, amely az éberség, a készenlét és a váratlanság témáját járja körül. E mondat a keresztény hagyományban gyakran a végidők, az utolsó ítélet vagy Jézus második eljövetele kapcsán kerül elő, de üzenete túlmutat a konkrét vallási kontextuson is.
Jézus tanítványainak arról beszél, hogy az Emberfia – vagyis ő maga – vissza fog térni, de ennek pontos idejét senki sem tudja, még az angyalok sem, csak az Atya. Ezért hangsúlyozza az éberséget és a felkészültséget: „Legyetek tehát készen, mert amely órában nem gondoljátok, eljön az Emberfia.”
Az éberség itt nem csupán fizikai ébrenlétet jelent, hanem lelki, szellemi készenlétet is. A magyar közmondás is mondja: „Jobb félni, mint megijedni” – azaz jobb előre felkészülni, mint utólag bánkódni. Az éberség azt jelenti, hogy az ember figyelmes, tudatosan éli a mindennapjait, nem hagyja, hogy a megszokás, a közömbösség vagy a halogatás elaltassa a lelkét.
Jézus figyelmeztetése nemcsak a végidők várására szólít fel, hanem arra is, hogy nap mint nap készen legyünk a változásra, a váratlan helyzetekre, kihívásokra. A magyar népi bölcsesség szerint: „Aki korán kel, aranyat lel” – vagyis aki éber, annak több esélye van a sikerre. Az élet kiszámíthatatlan, és a lehetőségek, fordulatok gyakran akkor jönnek, amikor nem is számítunk rájuk.
Az éberségre való felszólítás egyben bátorítás is: ne veszítsük el a hitünket, reményünket, legyünk készek a jóra, a változásra, a megbocsátásra. Az Emberfia váratlanul jön el – éppúgy, ahogy az életben is sokszor váratlanul történnek nagy dolgok velünk. Az örök igazság, hogy „Aki remél, az él”, mindig érvényes.
Ez a bibliai sakasz arra biztat, hogy ne aludjunk bele a megszokásba, ne legyünk közömbösek, hanem éljünk éberen, figyelmesen, készen arra, hogy bármikor eljöhet a változás, a találkozás, vagy akár az Emberfia maga. Ahogyan a magyar nyelv szépsége is megmutatja: az „éber” szóban ott rejlik az „élet” is – vagyis az éberség az élő, valódi élet kulcsa.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda