„Tegyük fel, hogy valamelyikteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja: »Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret!
Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom.« De az kiszól: »Ne zavarj engem! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked.« Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van.
Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki?
Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”
Lukács Evangéliuma 11, 5-13
A jézusi tanítás arra ösztönöz minket, hogy legyünk bátrak kérni, keresni és cselekedni, mert a kitartás és a hit meghozza a gyümölcsét.
A „Kérjetek és adnak nektek” rész arra tanít, hogy ne féljünk kifejezni szükségleteinket, vágyainkat, legyen szó lelki, szellemi vagy akár mindennapi dolgokról. A magyar népnyelv is őrzi ezt a gondolatot: „Néma gyereknek anyja se érti a szavát.” Ez azt jelenti, hogy ha nem kérünk, nem is számíthatunk segítségre.
A „keressetek és találtok” arra ösztönöz, hogy ne elégedjünk meg a jelenlegi helyzetünkkel, hanem mindig törekedjünk a fejlődésre, új tudás és igazság keresésére. A magyar kultúrában is fontos érték a szorgalom és a kíváncsiság: „Aki keres, talál” – tartja a mondás.
A „zörgessetek és ajtót nyitnak nektek” rész azt hangsúlyozza, hogy a kitartó próbálkozás, a szívós erőfeszítés végül célhoz vezet. Még ha elsőre nem is kapunk választ, nem szabad feladni, hiszen a kitartás meghozza gyümölcsét. Egy másik magyar közmondás szerint: „Ki korán kel, aranyat lel.”
Az idézet bátorít, hogy legyünk aktívak életünk alakításában: merjünk kérni, keresni, kopogtatni, mert az élet – és a hit – nem passzív elfogadás, hanem cselekvő részvétel. Akinek szándéka tiszta és szíve nyitott, annak előbb-utóbb megnyílnak a lehetőségek kapui.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda