Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer.
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte, és úgy kérlelte: »Légy türelemmel irántam, mindent megfizetek.« Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: »Add meg, amivel tartozol!« Szolgatársa térdre hullott előtte, és kérlelte: »Légy türelmes irántam, mindent megfizetek!« De ő nem engedett, hanem ment, és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így szólt hozzá: »Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad?« És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”
Amikor Jézus ezt a tanítását befejezte, elindult Galileából, és Júdea vidékére ment a Jordánon túlra.
Máté Evangéliuma 18, 21-19, 1
A történet szerint Péter apostol megkérdezi Jézust: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem testvérem, és hányszor bocsássak meg neki? Talán hétszer?” Jézus így felel: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer” (Mt 18, 21-22).
Ez a válasz nem pusztán a számokról szól, hanem arról, hogy a megbocsátásnak nincsenek korlátai. A „hétszer” a bibliai számrendszerben a teljesség, tökéletesség száma, míg a „hetvenszer hétszer” ezt még tovább növeli, a végtelenségig, határtalan nagylelkűséget jelképezve.
Az idézet arra tanít, hogy az embereknek nem szabad megszámlálniuk, hányszor bocsátanak meg egymásnak. A megbocsátás legyen feltétel nélküli, állandó jellemzője az emberi kapcsolatoknak. Ez a gondolat a keresztény etika alapköve, de túlmutat a vallási kereteken: általános emberi értékként a megbocsátásban rejlő erőt hangsúlyozza.
A mindennapi életben gyakran szembesülünk sérelmekkel, igazságtalanságokkal. Az idézet arra buzdít, hogy ne viszonozzuk a sérelmeket haraggal, hanem törekedjünk a megbékélésre, még akkor is, ha ez nehéz. A megbocsátás nem jelenti azt, hogy elfelejtjük a sérelmet, hanem hogy nem engedjük, hogy a harag, neheztelés irányítsa a szívünket.
„Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer” (Mt 18, 22) – egy örök érvényű üzenet a határtalan megbocsátásról, amely békét, megújulást és emberibb kapcsolatokat hozhat életünkbe, ha megpróbáljuk a mindennapokban is gyakorolni.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda