Jézus így tanított az utolsó vacsorán:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben!
Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében.
Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen.
Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek.
Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek.
Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.
Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!”
János Evangéliuma 15, 9-17
Jézus olvasatában két magatartást lehet elsajátítani. Az egyik a tanítványi magatartás, amikor valaki szeretetből, Krisztusért szolgál, és nem szolgalelkűségből.
A másik magatartás a béres magatartása, aki nem érzi magának a nyájat, hanem a veszélyek láttán megreked, elmenekül, feladja a harcot. Csak azok nevezhetik önmagukat igazi pásztoroknak, akik szeretettől vezérelten cselekednek. A tanítványság feltétele Jézus parancsainak a teljesítése. Jézus új szeretet-parancsa a saját szeretetétnek a mintája, úgy szeretni egymást, mint ahogyan Ő szeret minket, ennél nagyobb parancsolat nincs. Jézus ebben a parancsolatban foglalta össze a Törvényt és a Prófétákat.
Ilyen lelkületű tanítvány volt a ma ünnepelt Szent Damazusz pápa, aki elérte azt, hogy újra visszaálljon az Egyházban az apostoli rend, és a hívek érdekében újra szorgalmazta a vértanúk tiszteletét, azáltal, hogy feltáratta a sírhelyeiket és sírfeliratokkal látta el őket.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda