Abban az időben amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból: 
„Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Ő így válaszolt neki: „Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek, és elosszam örökségteket?”
Majd a tömeghez fordult: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.”
Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Így okoskodott magában: »Mit tegyek? Nincs hová gyűjtenem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod, eltart sok évig. Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet!«
Ám az Isten így szólt hozzá: »Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?«
Így jár az, aki kincset gyűjt magának, ahelyett hogy Istenben gazdagodnék!”
Lukács Evangéliuma 12, 13-21
Egy ismeretlen személy Jézust egy örökösödési vitába akarja bevonni. Jézus azonban elhárítja a segélykérést, mert nem tisztje anyagi vonzatú problémákkal foglalkozni. Ez egy nagyon kényes terület, ahol mindenki meg szokott sérülni, főleg amikor a vagyon elosztásáról van szó. Ma sem változott sokat a helyzet, amikor az örökség elosztásáról van szó.
Jézus a problémát más szemszögből vizsgálja meg. A gazdag és gondtalan ember példáját meséli el, aki csak a vagyonának a gyarapodásával foglalkozik, közben lelkileg csődbe jut. Számára nincs kiút, mert csak a vagyona bővítésével foglalkozott, de nem figyelt az élet más területeire, ahova pontosan annyit kell befektetni, mint a vagyonba.
A nagy vagyon mindenki számára nagy kísértést jelent, mert könnyen függővé teheti az embert, tönkretheti álmait, legértéskesebb kincseit. Jézus azt ajánlja mindenkinek, hogy a mennybe gyűjtsenek kincseket, ahol biztonságba van minden értékük, lelki üdvösségük. Ez számunkra a járható út.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda