Abban az időben amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?”
Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Máté Evangéliuma 22,34-40
Szent László király legendáiból és freskóiból ránk maradt jeleneteiből az a téma tetszik, amikor egy magyar lányt megment a kun katona kezeiből. Ez a jelenet a lovagiasságát és az emberségét emeli ki. Nemcsak király, hanem lovag és katona, amikor kell akkor a gyengék oldalára áll. És nem engedi, nem tűri, hogy a gyengét elnyomják, kihasználják.
Szent László nemcsak lélekben és értelemben volt kiváló férfi, hanem testileg is kiváló ereje volt, ezért nevezték el Isten atlétájának is. Nemcsak a rászorulókkal bánt kivételesen, hanem ellenségeivel is, hiszen az ellene fellázadt unokaöcsének, Salamonnak két év börtön után megkegyelmezett.
Bár nem volt a hatalom megszállottja, mint unokaöccse, de amikor a helyzet úgy kívánta meg, akkor nem engedett a 21. Amikor megszerezte Horvátországot, akkor nem adta át az akkori pápának, aki saját hűbérbirtokának tekintette a horvát birtokot. Ebből is látszik, hogy még a pápának sem engedelmeskedett vakon, hanem felvállalta a konfliktust. Mi általában menekülünk a konfliktusoktól, illetve nem vállaljuk fel azokat.
Jó hadvezéri tehetségét bizonyítja, hogy amikor bátyja Géza vereséget szenvedett Salamon unokaöcsétől, akkor ő sietett a védelmére és döntő vereséget mért közös rokonukra Mogyoródnál.
Abban a korban szigorú törvényekre volt szükség, ahhoz, hogy az ország gazdasága jó alapokon álljon, ezért szigorúan bűntették a lopást és a csalást. Ennek köszönhetően nőte ki magát Magyarország gazdaságilag és erkölcsileg a környező népek körében. Szent László hatalmilag és erkölcsileg erősítette meg az országot.
Neki köszönhető, hogy az ország határai kiszélesedtek és Magyarország regionális hatalommá vált.
Megtanulhatjuk tőle a megbocsátás erejét. Nem élt vissza hatalmával, hanem mindig arra törekedett, hogy ügyeit, konfliktusait békés úton intézze el. Ellenségeinek szívesen megbocsátott, ha hajlandók voltak a tárgyalásra.
Gyermekkori negatív tapasztalatait nem vetítette ki az ellenfelére, hanem mindig arra törekedett, hogy béke uralkodjon a családjukban. Tudta, hogy a családi konfliktus újabb háborúkba sodorja a népet, és arra törekedett, hogy minél kevesebb vérontással egyezzenek ki az unokaöccsével.
Olyan szövetségeseket szerezett meg a saját oldalára, aki nehéz időszakokban nem hagyták cserben, hanem mellette maradtak. Első lányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül.
Amikor megözvegyült Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály lányát, Adelhaidet vette el feleségül, akitől Piroska nevű lánya született, aki később bizánci császárnő lett.
Szent Lászlót 1192-ben avatták szentté annak a csodának a nyomán, amelyet a nagyváradi székesegyház felett láttak a szenttéavatással megbízott küldöttek. Számunkra egy nemzeti hős, aki fáradságot nem ismerve, önzetlenül szolgálta népét és Egyházát.
Az ő alakjára emlékeztet a tavaly Nagyvárad várában felállított új szobor, amely egyeseknek túl magyarnak számított, másoknak pedig túl elrejtett helyre került.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda