Miután Jézus meggyógyított egy bénát, kiment a Tibériás-tó partjára.
Nagy sokaság tódult hozzá, ő pedig tanította őket. Amint Jézus elhaladt a vám mellett, észrevette, hogy ott ül Lévi, aki Alfeus fia volt. Odaszólt neki: „Kövess engem!” Lévi (akit Máténak is hívtak) felállt, és követte.
Később Jézus elment vendégségbe Lévi házába. Ott Jézussal és tanítványaival együtt sok vámos és nyilvános bűnös is asztalhoz telepedett, mert sokan oda is elkísérték. Amikor a farizeusok közül való írástudók látták, hogy Jézus együtt eszik a nyilvános bűnösökkel és a vámosokkal, ezzel a kérdéssel fordultak a tanítványokhoz: „Miért eszik és iszik a ti Mesteretek együtt a vámosokkal és a nyilvános bűnösökkel?”
Ennek hallatára Jézus ezt válaszolta nekik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Én nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”
Márk Evangéliuma 2,13-17
Máté apostol meghívása rámutat egy igen fontos tényezőre Jézus küldetéséből: nem a régi tanítás, hagyomány tisztaságának megőrzését tűzte ki célul, hanem a betegeknek, a szenvedőknek hozott gyógyulást. Ez a sajátos stílus veri ki a biztosítékot a farizeusoknál és a kultikus tisztaság őreinél. Nem értik küldetésének a célját, hiszen gyanús személyek társaságát keresi.
Hagyománybontó viselkedése zavarja a vallásosság képviselőit. Ők arra ügyeltek, hogy emberi szokásokat, vallásos előírásokat tartassanak be, de közben elfelejtették az irgalmasságot, a kegyelmet. Az igazi vallásosság, böjt Jézus szerint abban rejlik, hogy megnyilunk embertársaink felé, és irgalmasságot gyakorolunk.
Egy vámosban több részvét mutatkozott meg a szegények iránt, mint a farizeusokban, akik csak a Törvény betűjével foglalkoztak. Máté pontosan erre a figyelmességre válaszol, amikor szakít régi én-jével és beadja a derekát Jézusnak. Később megtapasztalja mások életében is ennek az irgalmasságnak a fontosságát, embert formáló hatását.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda