Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost, aki a vámnál ült. 
Megszólította őt: „Kövess engem!” A vámos erre fölkelt, és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva fordultak a tanítványokhoz:
„Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a bűnösökkel együtt esztek és isztok?”
Jézus felelt meg nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!”
Lukács Evangéliuma 5, 27-32
A farizeusok és írástudók kérdése az emberek erkölcsi és vallási normáira, valamint a társadalmi kapcsolataikra vonatkozik. Az a tény, hogy valaki vámosokkal és bűnösökkel étkezik és iszik, gyakran félreértések és előítéletek forrása lehet. Az ilyen társasági érintkezések célja sokszor nem a bűnök jóváhagyása, hanem inkább a megértés, a megbocsátás és a társadalmi integráció elősegítése.
A történelem során különböző vallási vezetők, filozófusok és humanitáriusok is hangsúlyozták a szeretet és a befogadás fontosságát. Például Jézus Krisztus is gyakran együtt étkezett a társadalom peremén élőkkel, hogy tanítsa és megváltoztassa őket. Ezzel azt az üzenetet közvetítette, hogy mindenki érdemes a szeretetre és a megváltásra, függetlenül a múltbeli tetteitől.
Ezért, amikor valaki a vámosokkal és bűnösökkel együtt eszik és iszik, az a gesztus lehet egy mélyebb humanitárius és erkölcsi érték kifejezése: a megbocsátás, az empátia és a közösségépítés. Az ilyen cselekedetek arra emlékeztetnek minket, hogy minden embernek van lehetősége a változásra, és hogy egy befogadóbb, megértőbb társadalmat kellene építenünk.
Isten, aki a nagy hűtlenségek idején vasvesszejével fenyíti a népeket, most ugyanazon falak közé kényszerített, hogy egymásban a katolikus testvért felismerjük és a katolikus ügy becsületesebb szolgálatára felkészüljünk.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda