> Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett - Imalánc.ro
 
31. december, 2024Igehirdetések Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél.

Urunk, Alfa és Ómega, köszönjük a mögöttünk álló évet, minden ajándékát és tanulságát. Kérünk, bocsásd meg hibáinkat, és vezess minket az új évben a Te utadon. Add, hogy minden napunkat a Te jelenlétedben éljük, és életünkkel Téged dicsőítsünk! Ámen.

Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról.

Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.

Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.

És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.

János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: „Ő az, akiről mondtam, hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Hiszen mi mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által valósult meg.

Istent soha senki nem látta, Isten Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
Ezek az evangélium igéi.

János Evangéliuma 1,1-18

Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.” (Jel 22,13)

Az év utolsó napján megállunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk a mögöttünk álló időre, és előretekintsünk arra, ami előttünk áll. Ez az átmeneti pillanat arra hív minket, hogy Isten fényében szemléljük az idő múlását, és meglássuk az Ő jelenlétét életünk minden pillanatában.

1. Hálaadás a múltért
Az év végén fontos, hogy megálljunk és hálát adjunk mindazért, amit kaptunk. A nehézségekért is, mert azokban Isten erejét tapasztalhattuk meg, és az örömökért, mert azok az Ő szeretetének jelei voltak. Minden pillanat, amit átéltünk, része annak a történetnek, amelyben Isten munkálkodik életünkben. Tudatosítsuk: semmi sem történt véletlenül, mert Isten minden körülményben jelen van, és javunkra fordít mindent.

2. Bűnbánat a hibákért
Az év utolsó napja lehetőség arra is, hogy szembenézzünk gyengeségeinkkel és mulasztásainkkal. Hol tértem le az útról? Hol voltam önző, hitetlen vagy szeretetlen? Isten kegyelme azonban mindig új kezdetet ad. A bűnbánat nem csak szomorúság, hanem remény is, mert tudjuk, hogy Isten irgalma végtelen, és Jézus Krisztusban mindig kész megbocsátani.

3. Bizalom a jövőért
Ahogy belépünk az új évbe, nem tudjuk, mit tartogat számunkra. A világ bizonytalansága, saját gyengeségeink, a jövőtől való félelmeink mind velünk maradnak. De Jézus azt mondja: „Ne féljetek!” (Mt 14,27). Ő az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég, aki kezében tartja az időt és életünket. Ezért bízhatunk abban, hogy az előttünk álló év is tele lesz az Ő gondviselő szeretetének jeleivel.

4. Az idő szentsége
Az év utolsó napján emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy az idő ajándék. Minden perc lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez és embertársainkhoz. Az időt nem birtokolhatjuk, de megélhetjük teljes odaadással. Legyen célunk, hogy az előttünk álló év minden pillanatát Isten dicsőségére és mások szolgálatára fordítsuk.

Zárógondolat
Az év utolsó estéjén, amikor harangszóval búcsúztatjuk az óévet, és imával köszöntjük az újat, emlékezzünk arra, hogy Isten örök jelenléte ívet húz minden kezdet és vég között. Az év utolsó napja ne csak a lezárás pillanata legyen, hanem az újrakezdésé is. Tegyük életünket és időnket Isten kezébe, és lépjünk bátran az új évbe az Ő vezetésével! BÚÉK, azaz Bízd Újra Életedet Krisztusra!

Imádság
Urunk, Alfa és Ómega, köszönjük a mögöttünk álló évet, minden ajándékát és tanulságát. Kérünk, bocsásd meg hibáinkat, és vezess minket az új évben a Te utadon. Add, hogy minden napunkat a Te jelenlétedben éljük, és életünkkel Téged dicsőítsünk! Ámen.

Ft. Ráduly István Zsolt, Torda

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…