Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. 
Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!”
Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.”
Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”
Márk Evangéliuma 2,23-28
Jézus egyszer ezt a két példabeszédet mondta tanítványainak: Hasonló a mennyek országa a földbe rejtett kincshez. Ha valaki megtalálja, újra elrejti azt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt a földet.
Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki igazgyöngyöt keres. Amikor aztán egy nagyon értékes igazgyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.
Máté Evangéliuma 13,44-46
A mennyek országának hasonlata
Jézus tanításai között gyakran találunk olyan példázatokat, amelyek a hallgatóság számára élettel teli, megfogható képekben ábrázolják az isteni igazságokat. Az egyik ilyen példázat a mennyek országának a földbe rejtett kincshez való hasonlítása, amely mélyebb megértést nyújt arról, hogy milyen értékes és különleges a menyország.
A példázat szerint, ,,Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.” (Mt 13, 44 b) a mennyek országa hasonló a földbe rejtett kincshez, amelyet egy ember megtalál, majd örömtől telve elad mindent, amije van, hogy megvegye azt a mezőt, amelyben a kincs rejtőzik. Ez a rövid, de annál mélyebb történet számos tanulságot hordoz magában.
Az első és legfontosabb tanulság az érték felismerése. A földbe rejtett kincs példázata arra ösztönöz bennünket, hogy felismerjük a mennyek országának mérhetetlen értékét. Az ember, aki megtalálja a kincset, azonnal felismeri annak jelentőségét és mindent hajlandó feláldozni érte. Hasonlóképpen, Jézus arra tanít, hogy az Isten királysága olyan értékes, hogy mindent érdemes feladni érte, legyen az anyagi javak, személyes célok vagy akár a saját életünk.
A példázat másik fontos üzenete a keresés és a megtalálás fontossága. A földbe rejtett kincs nem kerül elő magától; meg kell találni. Az ember, aki rátalál, aktívan kereste vagy váratlanul bukkant rá, de mindenképpen tudatában volt annak értékének. Isten országának az elérése is keresést igényel: az őszinte vágyat, hogy megismerjük és kövessük Isten akaratát, és a készséget, hogy felfedezzük az igazságot.
Egy másik kulcsfontosságú aspektus az áldozat és az öröm kapcsolata. Az ember, miután megtalálta a kincset, örömmel ad el mindent, amije van. Az áldozat nem teher számára, hanem boldogság forrása, mert tudja, hogy amit nyer, az sokkal értékesebb. Jézus arra tanít, hogy az isteni királyság eléréséhez szükséges áldozatok és lemondások nem felesleges szenvedések, hanem az igazi öröm forrásai.
A földbe rejtett kincs példázata nem csupán egy spirituális tanítás, hanem útmutatás a mindennapi élethez is. Arra emlékeztet bennünket, hogy a legnagyobb értékek gyakran nem a felszínen találhatók, hanem mélyebben rejtőznek, és fáradozásra van szükségük a megtalálásukhoz. Az életben számos ,,földbe rejtett kincs létezik”: a szeretet, a hit, a bölcsesség és a belső béke mind olyan értékek, amelyeket nem mindig könnyű megtalálni, de amelyekért érdemes minden erőfeszítést megtenni.
Végül, a belső béke és a boldogság a mennyek országának elérésével jár együtt. Ahogyan az ember örömmel ad el mindent a kincsért, úgy mi is megtalálhatjuk a belső békét és boldogságot, ha Isten akaratának megfelelően élünk. A mennyek országa nem csupán egy távoli cél, hanem a mindennapi életünk része lehet, ha az értékeket és a hitet helyezzük előtérbe.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda