Abban az időben Jézus a következő hasonlatot mondta tanítványainak:
„Nézzétek a fügefát és a többi fákat! Amikor látjátok, hogy már hajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Ugyanígy ti is, amikor látjátok, hogy mindez bekövetkezik, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
Bizony, mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”
Lukács Evangéliuma 21, 29-33
Figyeljük meg, hogy Jézus nem mondja el a világvége pontos idejét és helyét. Csak az azt megelőző üldöztetésekre, kirakatperekre, gyilkosságokra tér ki. Ezeket azonban Jézus egyetlen tanítványa sem kerülheti el. Sokan annyira közelinek gondolták ennek a bekövetkezését, hogy teljesen elszakadtak a mindennapi feladataiktól, hivatásbeli kötelességeiktől, mások átadták magukat a szüntelen szórakozásnak.
A sok járvány, konfliktus megedzi az embert. Nagy a kísértés, hogy egyfajta ellenállás alakuljon ki a lelki dolgok, az üdvösségért való küzdés terén. Az emberek mára már megszoktak minden elképzelhető terrort, veszedelmet. Ezeknek már nincs figyelmeztető jellegük. Amúgy az üdvösség elérését sem a félelem, a terror kell motiválja, hanem az isteni irgalomba, Jézus szeretetébe vetett hit, hogy nem hagyja magukra követőit a megfelelő pillanatban, hanem mindig segítségükre siet.
Jézus külön kitér igéinek a maradandóságára. Egy olyan világban, amelyben minden fénysebességgel változik meg, jó tudni, hogy van egy biztos pont, egy támasz, amelyre mindig számíthatunk. A legnagyobb krízisekben Krisztus igéi jelentenek számunkra bátorítást és tanácsot.
Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom