Jézus egyszer egy előkelő farizeus házában ebédelt. A vendégek közül megszólalt valaki: „Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában!”
Jézus a következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember nagy lakomát rendezett. Sokakat meghívott. Amikor eljött a lakoma ideje, elküldte szolgáját, és ezt üzente a meghívottaknak: »Jöjjetek! Minden készen van!« De azok sorra mentegetőzni kezdtek.
Az első azt üzente: »Földet vettem. El kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem!« A másik azt mondta: »Öt iga ökröt vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki engem!« Egy további így szólt: »Most nősültem, nem mehetek.«
A szolga hazatért, jelentette mindezt urának. A házigazda haragra lobbant. Meghagyta szolgájának: »Menj ki azonnal a város tereire és utcáira, és vezesd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat, sántákat!« A szolga jelentette: »Uram, parancsodat teljesítettem, de még mindig van hely.« Az úr akkor megparancsolta a szolgának: »Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és kényszeríts be mindenkit, hogy megteljék a házam! Mondom nektek: Senki sem ízleli meg lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak.«”
Lukács Evangéliuma 14,15-24
Jézus példabeszédében azokra gondol, akik visszautasították az Isten országába szóló meghívást. Az elutasítás okai nyomósak, de egyik sem jelent felmentést a meghívás sürgőssége alól.
Hétköznapinak tűnő esetekből von le egy általános következtetést. Isten országa nem tűr el halasztást. A meghívás általános, de nem mindenki váltja be a hozzá fűződő reményeket. Az emberi szabadság nemcsak lehetőség, hanem korlát is.
Ha rossz irányba mozdul el, akkor még az Isten országából is kirekeszthetjük magunkat. Isten mindent megtesz, hogy bejuthassunk az örök lakomájába, de megkérdezésünk nélkül nem fog betuszkolni az országába.
A példabeszéd végén a hátrányos helyzetűek, de a meghívásra pozitívan válaszolók, lesznek a kedvezményezettek.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda