Egy alkalommal Jézus így beszélt a zsidókhoz: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre.”
A zsidók azt felelték: „Most már tudjuk, hogy valóban ördögtől megszállott vagy. Ábrahám meghalt, és a próféták is meghaltak. Te meg azt mondod: »Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre«.
Nagyobb vagy talán Ábrahám atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat?”
Jézus így válaszolt: „Ha önmagamat dicsőíteném, az semmit nem érne. Az én Atyám az, aki megdicsőít engem. Ti Isteneteknek mondjátok őt, de nem ismeritek.
Én ismerem őt, és ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonló, hazug lennék. De én ismerem az Atyát, és megteszem, amit mond. Ősatyátok, Ábrahám ujjongott, hogy megláthatja eljövetelem napját. Látta, és örvendezett.”
A zsidók erre felháborodtak: „Még ötven esztendős sem vagy, és láttad Ábrahámot?”
Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.”
A zsidók erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azonban eltűnt előlük, és kiment a templomból.
János Evangéliuma 8,51-59
Elmélkedés Jézus szaváról: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre.” (Jn 8,51)
Ez a mondat Jézus egyik legmélyebb ígérete. Nem pusztán a földi életről beszél, hanem az örök életről – arról a titokzatos, mégis vágyott létről, amely túlmutat az időn, fájdalmon és mulandóságon. Jézus nem azt mondja, hogy a test nem hal meg, hanem azt, hogy a halál nem végállomás annak, aki az Ő tanítását megtartja.
A „megtartani” szó itt nem csupán emlékezést jelent, hanem azt, hogy a tanítás szerint élünk: engedjük, hogy az evangélium formálja gondolkodásunkat, döntéseinket, emberi kapcsolatainkat. Ez egy belső, folyamatos átalakulás, amely során egyre inkább Krisztus arcát tükrözzük vissza a világra.
Az „örökre” szó pedig vigasztalás azoknak, akik szenvednek, gyászolnak, akik elvesztettek valakit – vagy önmagukat keresik. Jézus ígérete biztos alap: ha Benne élünk, a halál kapuja nem záródik ránk örökre. Az isteni élet már most elkezdődik bennünk, ha a tanítást nem csak hallgatjuk, hanem szívből követjük.
Ez a mondat tehát nem elvont teológiai kijelentés, hanem életet formáló meghívás: ragaszkodjunk Jézus szavához, és az élet, amit Ő ad, legyőzi a halált is.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda