Abban az időben kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk a kezét. A tanítványok azonban elutasították őket. 
Amikor Jézus ezt látta, megneheztelt rájuk, és ezt mondta nekik: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem megy be oda.”
Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét rájuk téve megáldotta őket.
Márk Evangéliuma 10,13-16
A mai evangélium visszacsalja szívünkbe a kezdeti ártatlanságot.
Amikor gyermekek voltunk, akkor mindent másképpen láttunk, közelítettünk meg. Az embereket kíváncsisággal közelítettük meg, mindenkiről csak a jót feltételeztük. Nem volt szükségünk színjátékra, képmutatásra, mindenkivel őszinték voltunk. Pontosan azért dicséri meg Jézus a gyermeki ártatlanságot és ezt a korosztályt, mert még nem rontotta el a bűn, a kicsi hűtlenségek, az árulások. A gyermeki lelkület szükséges az üdvözüléshez.
Jézus pontosan tudta, hogy a felnőttek másképpen közelítik meg az élet fontos kérdéseit, sokkal tapasztaltabbak, mint a gyermekek, de nem mindig válik ez a fajta tudás, ismeret a javukra.
A tudást rosszra is lehet használni, és ezen a ponton a gyermekek még nincsenek megrontva, szándékaik még őszinték és jók.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda