Jézus egyszer elment tanítványaival a Fülöp-Cezáreája környékén fekvő falvakba. Útközben megkérdezte őket: „Kinek tartanak engem az emberek?”
A tanítványok azt felelték: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek tartotok engem?” Erre Péter így válaszolt: „Te vagy a Messiás.” Akkor szigorúan lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla.
Ettől kezdve arra oktatta őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, a főpapok és az írástudók elvetik és megölik, de harmadnapra föltámad. Erről egészen nyíltan beszélt nekik.
Péter ekkor félrevonta Jézust, és szemrehányást tett neki. Erre ő hátrafordult, tanítványaira nézett, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert emberi módon gondolkodol és nem Isten tervei szerint!”
Márk Evangéliuma 8, 27-33
Jézus egyszer megkérdezte tanítványait: „Hát ti kinek tartotok engem? (Mk 8, 15b)” E kérdés mélyebb jelentést hordozott, mint egyszerű kíváncsiság, hiszen az önazonosság, a hit és a követés kulcskérdéseit feszegette.
A tanítványok csendben álltak, arcukon a tisztelet és a bizonytalanság keveredett. Végül Péter, a nyájból kiemelkedve, így szólt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia (Mk 8, 16b).” E szavak nem csupán meggyőződésből születtek, hanem belső megvilágosodás eredményeként is.
Jézus biztosította őt arról, hogy válasza helyes volt, és egy új korszak kezdete közelgett. A felismerés, hogy az, akit követnek, nem csupán egy tanító vagy próféta, hanem maga az Isten Fia, erőt adott nekik a küldetésük folytatásához.
Ez a kérdés azóta is sokakat inspirál és elgondolkodtat: Hát ti kinek tartjátok Jézust? Az egyén hitbeli elköteleződése és válasza meghatározza spirituális útját és életének irányát.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda