Abban az időben: Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben.”
Máté Evangéliuma 5, 1-12a
A boldogságmondások a zsoltárok és a bölcsességirodalomban találhatók meg. Jézus másképpen értelmezi a boldogságot, szerinte a boldogság azoknak tulajdonítható, akik hisznek az Ő kinyilatkoztatásában.
A boldogságmondások második fele szenvedő igealakban van, és Istenre utal.
A messiási korban minden éhségnek és szomjúságnak meg kell szűnnie.
Az ószövetségben az igazságosság Isten győzelmét jelenti az ellenségei felett.
Jézus arra buzdít, hogy elsősorban Isten országát és igazságosságát keressük. Az irgalmasság Isten ószövetségi legfontosabb tulajdonsága.
A boldogság nem passzív személyekről szól, hanem aktív emberekről, akik tesznek is valamit másokért, a társadalomért. A próféták és a zsoltárok folyton Isten irgalmasságáról zengenek, amely elengedhetetlen az üdvösség elnyerésében.
A boldogság az irgalmasokat magasztalja, nem az irgalmat. Jézus személyében Isten irgalmas szeretete nyilvánult meg. Máté nem erényként mutatja be, hanem inkább törvényként. Ez lesz az újszövetség új mércéje.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda