Miután Jézus jóllakatott ötezer embert, nyomban felszólította tanítványait, hogy szálljanak a bárkába, és keljenek át a túlsó partra, Betszaidába, amíg ő hazaküldi a tömeget.
Miután elbúcsúzott tőlük, fölment egy hegyre, hogy imádkozzék. Közben beesteledett, A bárka mélyen benn járt a tavon, ő pedig egyedül maradt a parton. Amikor látta, mennyire küszködnek az evezéssel – ellenszelük volt ugyanis –, az éjszaka negyedik őrváltása idején, a vízen járva feléjük indult. El akarta kerülni őket.
Amikor meglátták, hogy a vízen jár, azt hitték, kísértet; elkezdtek kiabálni, mert mindnyájan látták őt, és megrémültek.
Ő azonban mindjárt odafordult hozzájuk, és így szólt: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek.” Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, mire a szél elállt. Azok egészen magukon kívül voltak a csodálkozástól, mert nem okultak a kenyérszaporításból, és szívük még érzéketlen volt.
Márk Evangéliuma 6, 45-52
Ez az igevers Márk evangéliumában található (Mk 6,49-50), amely Jézus vizen járásának történetét írja le. Az esemény kulcspontja a tanítványok reakciója, akik először félreértik, amit látnak, és megrémülnek. Az ő félelmük emberi és természetes, hiszen olyasmit tapasztalnak meg, ami teljesen meghaladja az érzékeik és az értelem határait.
Ez a jelenet rávilágít arra, hogy mennyire hajlamosak vagyunk az ismeretlenben fenyegetést látni, ahelyett, hogy felismernénk benne Isten jelenlétét és munkáját. A tanítványok Jézust „kísértetnek” hitték, mert a hitük még nem érte el azt a mélységet, hogy megértsék: Jézus uralma kiterjed a természet erőire is.
Az életünk viharai közepette, amikor megjelenik Isten, mi is gyakran félreértelmezzük jelenlétét. Talán azt gondoljuk, hogy a nehézségek csak büntetések, vagy nem értjük, miért történik valami velünk. Pedig lehet, hogy éppen ezekben a pillanatokban akar Jézus közelebb lépni hozzánk, hogy kinyilvánítsa hatalmát és szeretetét.
Jézus szavai – „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” – a félelem helyébe a hitet akarják állítani. A kihívás az, hogy felismerjük az ő jelenlétét, még akkor is, ha az első pillanatban az ismeretlen ijesztőnek tűnik. A történet végső tanulsága az, hogy Jézus nem hagy minket egyedül a viharban, és hatalma van arra, hogy minden körülményt a javunkra fordítson.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda