> Akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék - Imalánc.ro
 
31. augusztus, 2024Igehirdetések Akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak:

Egy ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, és másik ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett.

Az pedig, aki csak egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette a földbe urának ezüstjét.

Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük. Jött az, aki öt talentumot kapott: hozott másik ötöt is, és így szólt: „Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik ötöt nyertem rajta.” Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!” Jött az is, aki két talentumot kapott, és így szólt: „Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik kettőt nyertem rajta.” Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!”

Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Így szólt: „Uram! Tudtam, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahová nem vetettél, és onnan is szüretelsz, ahová nem ültettél. Félelmemben elmentem hát és elástam a földbe a talentumodat. Nézd, ami a tied, visszaadom neked!”

Válaszul az úr ezt mondta neki: „Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad, hogy aratok ott is, ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is, ahová nem ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék: és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!”

Máté Evangéliuma 25, 14-30

A talentumokról szóló példabeszéd bemutatja azt a tényt, hogy mindenki kap Istentől képességeket. Nem az a lényeg, hogy ki mennyit kapott, hanem inkább az, hogy ki mit tud vele kezdeni.

Az, aki egy talentumot kapott, nem azért részesült elmarasztalásban, mert keveset kapott, és nem volt mit kezdenie vele, hanem inkább azért, mert egyáltalán nem fektette semmibe. Elég lett volna befektetni a bankba, vagy lekötni a talentumot, de még erre sem volt képes.

Nem azért kapjuk a talentumokat, hogy gondosan őrizzük, félre tegyük, véka alá rejtsük őket, hanem inkább azért, hogy a közösség javára használjuk őket.

Isten nem azért kér számon minket, amit nem kaptunk meg, illetve amire nem vagyunk képesek, hanem inkább azért, hogy mit kezdtünk a kapott javakkal. Jól felhasználtuk azokat, kamatoztattuk őket, vagy elrejtettük, rajtuk ültünk?

Napoleontól származik az a mondás, hogy a talentum egy százalék, a többi verejtékes munka. Nem a talentum határozza meg a fejlődésemet, előrehaladásomat, hanem a befektetett munka.

Ft. Ráduly István Zsolt, Torda