Miután Jézus a tömeg örömujjongása közben bevonult Jeruzsálembe, fölment a templomba. Ott körülnézett, és mindent szemügyre vett. Mivel már esteledett, a tizenkét apostollal együtt kiment Betániába.
Amikor másnap eljöttek Betániából, Jézus megéhezett. Messziről látott egy zöldellő fügefát. Elindult feléje, hátha talál rajta valami gyümölcsöt. De amikor odaért, csak leveleket talált rajta, mert még nem érkezett el a fügeérés ideje. Ekkor így szólt:
„Senki se egyék rólad gyümölcsöt soha többé!” Tanítványai is hallották ezt.
Nemsokára Jeruzsálembe érkeztek. Jézus bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatta, és senkinek sem engedte meg, hogy bármit is keresztülvigyen a templom területén. Azután megmagyarázta: „Hát nem azt tanítja az írás: »Az én házamat minden nép az imádság házának nevezi majd?« Ti pedig rablók barlangjává tettétek.”
Amikor a főpapok és az írástudók értesültek erről, azon tanakodtak, miképpen okozzák vesztét. Féltek ugyanis tőle, mert az egész nép lelkesedett tanításáért. Amikor beesteledett, Jézus tanítványaival együtt elhagyta a várost.
Másnap reggel, amikor a fügefa mellett vitt el az útjuk, látták, hogy tövestül elszáradt. Péter visszaemlékezve Jézus szavaira, így szólt hozzá: „Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt!” Jézus ezt válaszolta nekik: „Higgyetek az Istenben!
Bizony mondom nektek, ha valaki azt mondja a hegynek: »Emelkedjél föl, és vesd magad a tengerbe«, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, az valóban úgy is lesz. Azért mondom nektek, bármit kértek imádsággal, higgyétek, hogy megkapjátok, és el is nyeritek.
Amikor pedig imádkozni készültök, bocsássatok meg annak, akire nehezteltek, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket! Mert ha ti nem bocsátotok meg egymásnak, mennyei Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.”
Márk Evangéliuma 11, 11-26
A fügefa megátkozása jelképes cselekedet, amely bemutatja a hit erejét, és azt, hogy hogyan működik, ha valamit hittel kérünk Istentől. Itt nem a fügefa terméketlenségén van a hangsúly, hanem Jézus erején, amely képes kiszárítani egy fát. Ugyanakkor ez az erő hittel elnyerhető. Csak bizalommal kell kérni a mennyei Atyát.
Jézus tanítása szerint, aki hisz, az nagyobb tettekre lesz képes. Nem a hit nagyságán van a hangsúly, hanem a hit meglétén.
Akinek nincs hite az nem képes hatékonyan együttműködni Isten megváltó tervével. Sőt a hitetlen keresztények akadályozzák Isten országának az épülését. A Templom megtisztítása is ehhez a témához kapcsolható. A Templomot nem istentiszteleti célra, hanem kereskedésre használták, ez sérti a kegyeletet és Isten imádását.
A kufárok és a vásárlók lármája megzavarta az imádság meghitt hangulatát, elrontotta azt a lelkületet, amelyre szükség volt azoknak, akik a Templomban meglátogatták Istent. A kereskedés nem illett az imádság lelkületéhez, ugyanakkor rossz fénybe állította Istent és a híveket, azt a látszatot keltve, hogy az egész egy üzlet. A hit került rossz fénybe. Pedig sokan hittek azok közül, akik a Templomba jártak.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda