> Sebestyén Péter – Cetlik 24/10: nyári uborka - Imalánc.ro
 
18. június, 2024Publicisztika Sebestyén Péter – Cetlik 24/10: nyári uborka bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Knézy Jenő közvetítette a grúz támadást, lábról lábra vándorolt a labda, Knézy sorolta a neveket: Rekhviashvili, Iashvili… majd fölüvöltött, mint akit ölnek SEBŐK VILI !!!

20 év múlva kb. úgy fogunk élni, mint 50 éve, az egész, úgy ahogy van vagy összeomlik, vagy ugyanolyan látványos lesz a kimenekülés az online térből, mint a rácsimpaszkodás volt…khm. 

– Tudniillik Sebők egy jókora luftot rúgott a magyar kapu előtt. – Gól! Sebők többé a válogatott közelébe se került. Már a                   neve révén is áruló lett. Knézy elintézte…

  • Oroszország szomszédságában az észt kormány azon morfondírozik: vajon hadseregét teljes létszámban (2800 fő. Szerk. megj.) átküldi-e Ukrajna megsegítésére, vagy ebből a díszszázadot és a zenészeket otthon tartja?…
  • A főnököm pesszimista, én optimista, de mindketten logikusan látjuk a dolgokat. Elemezzük a helyzetet és döntünk…
  • Amelyik külügyminiszter biológiailag alkalmas a szülésre, az nem szül. Amelyik nem alkalmas, annak joga van hozzá…
  • Poloska Pé annyira kisajátította a Tiszát (Tisza párt, szerk. megj.), hogy a rádióban már nem merik bemondani: árad a Tisza…khm.
  • Egy normandiai város illatszerüzlete előtt két fiatal hölgy hosszasan álldogált. Mivel nem tértek be vásárolni, a tulajdonos egy idő után ingerülten rájuk szólt: – „Azt hiszem, már eleget bámulták a kirakatot!…!” A hölgyek szó nélkül távoztak, majd úgy egy óra múlva egy katonatiszt jelent meg és megkérdezte a tulajdonost: – „Őfelsége, az angol királyné nővére kérdezteti, mennyivel tartozik a kirakat megbámulásáért?…”
  • Megtéveszthető kóbor apácák ma már csak a legjámborabb, legnaivabb ateisták között lelhetők föl, néhányan. Elvétve.
    Inkább legyek egy életen át bolond, mintsem egy óráig gonosz…
  • A baloldali felvilágosultak a jogot is dorongként használják. És már nem is hisznek a gondolkodásban. Csakhogy a legegyszerűbb ember sem tud élni gondolkodás nélkül. És hát a felvilágosult elmék sem tehetik meg, hogy tartósan úgy éljenek, hogy ne gondolkodjanak. Itt van például az azonos neműek házassága: lehet nem gondolni valamit a házasságról? Lehet pusztán emberi jogi kérdésnek tekinteni? Nézzünk néhány triviális lehetőséget. Házasodhat pl. apa a fiával? Anya a lányával? Házasságra léphet magánszemély egy jogi személlyel? Ha esetleg nem, miért nem? Van valami emberi jogi tilalom? S házasságot köthet-e egy élő személy egy megholttal? Netán egy még meg nem születettel? Ha esetleg nem, ugyan miért nem? Sérülne itt valakinek az emberi joga?… Vagyis a melegházasság egyáltalán nem emberi jogi kérdés, hanem házasságelméleti. Másként: metafizikai! Metafizikát azonban nem lehet dorongokkal csinálni. A metafizika szükségképpen gondolkodás. A gondolkodás metafizikája. Ennélfogva, ha gondolkodni akarunk, az emberi jogokról kénytelenek vagyunk „megfeledkezni”…(Balázs Zoltán)
  • 20 év múlva kb. úgy fogunk élni, mint 50 éve, az egész, úgy ahogy van vagy összeomlik, vagy ugyanolyan látványos lesz a kimenekülés az online térből, mint a rácsimpaszkodás volt…khm.
  • Peti a magyar Platón. De csak a platón nagy az arca…
  • Már megszokhattuk, hogy az amerikai elnök, Biden, a hivatalos fogadások, beszédek alatt elszundít. Így volt ez többször is, pl. a kínai elnök látogatásakor vagy a védelmi minisztere beszéde alatt. Hát igen, a megfontolt ember „mindenre” alszik egyet…
  • Egymillió másodperc 11 nap, egymilliárd másodperc 31 év. Egymilliárd dollár hány év?…
  • Gondolkoztam, mit adjak páromnak születésnapjára: megadtam a fészbuk jelszavamat…hadd érje meglepi!!!
  • Walter Scott fiatalkorában megdobta a kutyáját egy kővel. Annyira, hogy az lesántult. De a szerencsétlen állat odavánszorgott vérző lábbal a gazdájához, és megnyalta a kezeit. Az író annyira megdöbbent a megbocsátástól, hogy meghatódottságában elment egy haragosához, és ezt mondta neki: – „Te bocsáss meg nekem, én megbocsátok neked, hogy mindkettőnknek megbocsásson az Isten…” (Perlaky Lajos nyomán)
  • Nálam a házimunka a focimeccs nézése. És dühös leszek, ha korlátozzák szabadságomat: pl. elfogy a söröm…
  • Sokféle életművész van. A legenda szerint Buddha, Konfucius, Lao-ce együtt ültek egy ecetes kancsó mellett, amely a földi életet jelképezte. Mind a három bemártotta az ujját, hogy megízlelje: mi van benne? Konfucius, a realista mindjárt így szólt: – Ez savanyú! … Buddha, a maga pesszimizmusával keserűnek találta. Lao-ce szintén megízlelte. Aztán így szólt: – Ez édes! Ismeretes a két béka meséje, amelyik beleesett a tejescsuporba. Az egyik reménytelenül feladta a harcot és belefulladt, a másik addig rugdalózott, amíg a tejet vajjá köpülte maga alatt és annak tetejére ült.
    Jézus Krisztus pedig elmondja a hegyi beszédet, megvált minket bűneinktől és ezt tanítja: Az én igám édes, az én terhem könnyű…Veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig!!!
  • A kötelesség hősi teljesítése éjjelizenét ad a léleknek…(Georg Herbert)
  • A tiétek lesz a jövő! Régebben azt mondták, a miénk lesz…(Sándor György)
  • A nevetés a Holdig hallatszott, amikor a bolha megígérte, hogy becsszó, úgy megharapja az elefántot, hogy az belepusztul…
  • Miért zöld a búza, ha a föld, amelyből kinőtt fekete, a mag, amelyet vetettek sárga, s az ég mely felette mosolyog, kék?! Hogy van az, hogy ugyanaz a tűz, mely a vajat megolvasztja, a tojást keménnyé főzi?…hm…
  • Ha tilosban parkolsz, ne kapcsold ki az ablaktörlődet…
  • Egy nyugati világvárosban közvéleménykutatást rendeztek a gyermekek között: mennyire ismerik a természetet? Kiderült: 1000 gyermek közül 540 nem látott erdőt, a gyárak és az ipari parkok szerintük jobban hasonlítanak egy fegyenctelepre, mint a munkahelyekre…
  • Celeb az, aki ismeretlen senkiből ismert senki lesz…
  • Aki őrölni akar, annak a malom szárnyait a szélhez kell igazítania…
  • Kínában van egy erényjegyzék 1-100-ig terjedő pontszámmal. Egy elpusztult madár eltemetése 1 pont, egy esernyő kölcsönadása 5 pont, egy sértés megbocsátása 100 pont…
  • A Szentírás szemszögéből nézve az ember istenkeresése olyan, mintha az egér keresné a macskát…(C.S. Lewis)
  • Immanuel Kant szerint minden nagy gondolat három fokozaton megy át és lesz az emberiség közkincsévé: először mosolyognak rajta, aztán ádáz küzdelmet folytatnak ellene, végül természetesnek találják…
  • Bonaventúrát, a későbbi szent ferences hittudóst a pápa bíborosai közé emelte. Fényes küldöttséget menesztett Firenzébe, hogy elvigyék a kardinálisoknak járó kalapot és rangos öltözéket. A szerény szerzetes épp a kolostor konyhájában mosogatott és törölgette az edényeket. Amikor kinézett az ablakon és meglátta az úri küldöttséget, kiszólt az ablakon: – „Kérem, engedjék meg, hogy a dolgomat elvégezhessem…” És csak az edények törölgetése után nyitott ajtót, hogy átvegye a bíborosi föveget…
  • Harcos állatvédőknek köszönhetően a drága ölebeket ma már ezüstkoporsókban temetik el. A ciprusos temetőben márványobeliszkek alatt „pihennek” az állat csontjai, a giccses síremléken a kutya fotója virít, alatta pedig felírás: „örökké vigasztalhatatlan anyucid”… (P.L.)
  • Egy orvosprofesszornak panaszkodott a betegre, hogy úgy, mint ő, nem szenved senki. Ekkor az orvos fölsegítette a beteget, végigvezette a kórház egyik emeletének folyosóján, kinyitotta a kórtermek ajtaját, amelyekben ugyanolyan betegek feküdtek, mint ő, mintegy harmincöten, s ezt mondta: – „Látja asszonyom, így van ön a bajával…egyedül!!!…”
  • Minden forrásnak van salakja, a legjobb bornak is van seprője, de bármely képtelenül viselkedik is a must, végezetül mégis bort ad. (P.L.)
  • Az euklidészi geometria azzal foglalkozik, ami a síkon történik. A Bolyaiak színrelépésével megjelent az az elképzelés, hogy, ha ez nem sík, az már nemeuklidészi geometria, mert más szabályai vannak. Például, ha egy gömbfelületen elképzeljük a háromszögek szögeit, az több lesz, mint száznyolcvan fok, és utána egyre bonyolódik ez a sík vagy tér, aminek minden egyes pontja rendelkezik valamilyen matematikai tulajdonsággal, de egy görbült tér lesz a világ… De milyen más zsenik sorsa már saját korukban is. A Bolyaira féltékeny Gauss, az egyszerű vidéki hentes fia kenyéradó hercegéről nevezte el az általa felfedezett kisbolygót. És élete végéig fényes jövedelmet kapott. Akit meg az isteni Gauss maga után a legnagyobb elmének tartott a Földön, nyomorúságos kényszernyugdíjából tengődött, nem nősülhetett meg, mert nem tudta kifizetni a kauciót: egy putriban halt meg, magányosan. Utolsó útjára négyen kísérték, akik közül kettő hivatalból kinevezett katona volt. Bolyai Jánosról a Magyar Tudományos Akadémia azt sem tudta, honnan vegyen elő róla adatokat, s hol vannak az irományai. Csak pirulunk- írta később Eötvös József a fiának, de ettől a lényeg nem változott, hiszen csak egy szolgálólány tudta megmutatni egy amerikai tudósnak, műve angol fordítójának, hogy hol van János jeltelen sírja a temető árkában. (Csízy László-Mandics György))
  • Öreg papok mesélik a váradi káptalan tagjairól, hogy amikor azok zsolozmáztak, valamelyikük rosszul lett. Egyik rögtön hozott egy üveg vörösbort és locsolgatta a beteg arcát, ketten pedig masszírozni kezdték. Egyszer csak megéled és felsóhajt az elájult nagyprépost –Kettő töltse a bort, s egy súrolgasson, testvérek…!
  • Az ókori Görögországban Szókratész nagy bölcsesség hírében állt. Egy napon valaki megkereste a nagy filozófust, és ezt mondta neki:
    – Tudod, mit hallottam a barátodról?
    – Egy pillanat – válaszolta Szókratész. Mielőtt elmondanád, szeretném kipróbálni a három szitát.
    – A három szita?
    – Igen folytatta Szókratész. Mielőtt bármit is mondanál a többiekről, érdemes időt szánni arra, hogy szűrd meg, mire gondolsz. Én a három szita próbájának nevezem. Az első szita az IGAZSÁG. Ellenőrizted, hogy igaz-e, amit mondani akarsz?
    – Nem, csak hallottam.
    – Nagyon jó! Szóval nem tudod, hogy igaz-e. Folytatjuk a második szitával, a KEDVESSÉGÉVEL. Amit a barátomról akarsz elmondani, jó?
    – Óh ne! Ellenkezőleg.
    – Szóval, vonta kérdőre Szókratész, rossz dolgokat akarsz elmondani róla, és még abban sem vagy biztos, hogy igazak? Talán még mindig sikerül átmennie a harmadik szitán, a HASZNOSSÁG tesztjén. Hasznos, hogy tudom, mit fogsz mondani erről a barátról?
    – Nem igazán.
    – Tehát, mondta Szókratész, amit mondani akartál, az nem igaz, nem jó, és nem is hasznos. Akkor miért akartad ezt nekem elmondani?
  • „A pletyka rossz dolog. Kezdetben élvezetesnek és szórakoztatónak tűnik, de a végén keserűséggel tölti el a szívünket, és minket is megmérgez!”
    A pletykák levetkőztetnek, megszégyenítenek, és kiszolgáltatottá tesznek ártatlan embereket, akik nem tudnak védekezni. Levetkőzi az emberi méltóságot, és igazságtalanul megszégyeníti a többieket. Ártatlan embereket ölünk meg pletykánkkal és rossz szájjal… A pletyka az emberi méltóság megvonása a keserű lelkek által…

Forrás: peterpater.com

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…