Segítsd és világosítsd meg, Istenünk a bíborosok gondolatait, hogy a pápaválasztásban a Mennyei Atya 
akaratát keressék, a Szentlélek irányításait felfogják, az Úr Jézus szeretetét közvetítsék és a Boldogságos Szűzanya közbenjárásával megerősödjenek és érvényre juttassák Isten akaratát.
Imádkozzunk szabadon Péter első levele 3,10-12 alapján:
Mert aki az életnek örülni szeretne, és jó napokat látni, az óvja nyelvét a rossztól, ajkát a hamis szótól. Forduljon el a gonosztól, tegye a jót, keresse a békét, járjon utána. Mert az Úr szeme az igazakon, hallja imádságukat, s a tekintete a gonosztevő ellen fordul.
Elimádkozzuk a Hiszekegyet, Üdvözlégyet, Dicsőséget a pápaválasztásért valamint hazánk, népünk és saját hitünk megújulásáért.
Röviden a római Lateráni-bazilikáról a Magyar katolikus lexikon alapján:
A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház – Basilica di San Giovanni in Laterano – a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke, azaz a pápa címtemploma. A Város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje – olvasható a homlokzatán. Az egyház november 9-én emlékezik meg felszenteléséről.
A Lateránnak nevezett területet Konstantin császár ajándékozta a római egyháznak. A bazilika a Castra Nova equitum singularium, azaz a császári lovas testőrség új erődje maradványaira épült. Az erődöt Septimius Severus császár építtette 193-ban, de Nagy Konstantin leromboltatta, miután legyőzte Maxentiust és feloszlatta az ellenfelét támogató testőrséget. Az erőd maradványai a bazilika főhajója alatt találhatóak. A bazilika helyének többi részét a korai Római Birodalom idején a Lateránusok nemzetségének palotája foglalta el. A Lateránusok kormányzói posztokat töltöttek be több császár uralma alatt.
A palotát átalakították és kibővítették: így született meg Róma katedrálisa, a mindenkori pápának, Róma püspökének székhelye.
A jelenlegi bazilika a XIV. századból származik. A XVII–XVIII. században jelentősen kibővítették és felújították. Homlokzata 1735-ben, Alessandro Galilei tervei alapján készült el. V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumban helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába beépítették azt a faasztalt, amelynél Szent Péter misézett.
A székesegyházban egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak, I. Istvánnak küldött koronát.
Hivatalos neve ma is az Üdvözítő temploma, de a IX. században II. Sergius pápa Keresztelő Szent Jánost, majd a XII. században II. Lucius pápa Szent János apostolt a bazilika védőszentjévé nyilvánította. Így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika.
A nyugati egyházban a Péter katedrája iránti szeretet és a benne való egység jele lett az ünnep. A lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi, mert ezen a helyen állt a Lateranus család palotája.
A XII. sz. óta él az a hagyomány, amely ezen a napon tartja a bazilika ünnepét. Ez a nap eleinte Róma saját ünnepe volt, majd a bazilika iránti tisztelet az ünnepet az egész Egyházra kiterjesztette.
Homlokzatán Krisztus hatalmas szobra látható az említett két szent között. Jelentőségét tekintve csak a római Szent Péter bazilika előzi meg. A századok során több pápa új részeket építtetett hozzá, gazdagíttatta belső díszítését és műalkotásokkal látta el.
Az eredeti 5 hajós ókeresztény székesegyháznak csak az alaprajza maradt meg. X. Ince pápa megbízásából az 1650-es szentévre Borromini tervei szerint alakították ki a templom belsejét.
A középhajó 12 fülkéjében az apostolok szobrai kaptak helyet. A nagy apszis középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt, a boltív tetején a Megváltó Krisztus óriási alakja látható. A gazdagon aranyozott kazettás mennyezet égszínkék és bíborvörös színei barokk szellemiséget árasztanak. Impozáns késő barokk homlokzatát XII. Kelemen pápa megbízásából Alessandro Galilei, a barokk művészet utolsó nagy római építésze tervezte meg.
A gótikus baldachin alatt lévő főoltár nagy kincse az apostolfejedelmek fej ereklyéje, amelyet márvány tabernákulumban őriznek. A pápai oltár egy katakombából származó faasztalt zár magába, a hagyomány szerint ezen még Szent Péter apostol is misézett.
A lateráni Szent János székesegyházban található Giotto híres freskója, amely VIII. Bonifác pápát ábrázolja, amint meghirdeti az első szentévet 1300-ban. A bazilika magyar vonatkozású emléke a jobboldali második oszlopon található. Az emléktáblát annak tiszteletére helyezték el, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött országalapító Szent István királyunknak.
A Lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája. A hozzá épült lateráni palotában székeltek a pápák a 4. századtól a 16. századig.
A Lateráni bazilika a római püspöknek mint pátriárkának a székhelye. A pápák megválasztásuk után ellátogatnak a Lateráni bazilikába és elfoglalják tanítói székét, katedráját.
A 14. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti cibóriumba helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az „apostololtár” maradványa. A templom hajójában egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak küldött koronát.
A templom leírásának forrása: orokvaros.network.hu