Abban az időben Jézus és tanítványai átmentek Galileán. 
Jézus azonban nem akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték, harmadnapra feltámad.” Ők nem értették ezeket a szavakat, de féltek megkérdezni Jézust.
Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?” Tanítványai azonban hallgattak, mert az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük.
Akkor Jézus leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája.”
Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, majd magához ölelte, és ezt mondta nekik: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.”
Márk Evangéliuma 9,30-37
Jézus mondása: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája” (Mk 9, 35b) – mélyreható bölcsességet hordoz magában, amely az alázat és a szolgálat fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az alázat olyan tulajdonság, amelyet gyakran félreértelmeznek vagy alulértékelnek a mai világban. Azok, akik alázatosak, nem azért cselekszenek, hogy elismerést vagy dicséretet kapjanak, hanem mert szívükben érzik annak szükségességét, hogy másokért tegyenek. Az alázatban rejlő erő abban nyilvánul meg, hogy képesek vagyunk a saját érdekeinket háttérbe szorítani, és mások javát helyezni előtérbe.
A szolgálat nemcsak cselekvés, hanem hozzáállás is. A szolgáló vezetők példát mutatnak másoknak, inspirálják és motiválják őket. Aki szolgál, az figyel mások szükségleteire, támogatja és segíti őket az akadályok leküzdésében. Ezen keresztül építi a közösséget, és hozzájárul a közös célok eléréséhez.
Valódi vezetővé válni nem azt jelenti, hogy hatalmat és befolyást gyakorolunk mások felett, hanem hogy képesek vagyunk másokat szolgálni, irányítani és támogatni. Egy vezető, aki a saját érdekeit mások elé helyezi, elveszíti a bizalmat és a tiszteletet. Ezzel szemben az, aki alázattal és szolgálatkészséggel vezeti a közösségét, maradandó hatást gyakorol mindazokra, akiket irányít.
Az idézet tanítása szerint, ha valaki valóban első akar lenni, először meg kell tanulnia az utolsó helyre lépni, és onnan szolgálni másokat. Ez a paradoxon az egyik legfontosabb tanulság az életben, amely arra emlékeztet minket, hogy a valódi nagyság és vezetés a szolgálatban és az alázatban rejlik.
Jézus élete és tanításai a szolgálat és az alázat példaképévé váltak a történelem során. Ő maga mondta: „Mert az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mk 10, 45) Ezzel az egyszerű, mégis mélyértelmű kijelentéssel Jézus rámutatott, hogy a vezetés igazi lényege a másokért való önzetlen cselekvésben rejlik.
Jézus tettei folyamatosan megmutatták, hogy mit jelent szolgálni. Amikor megmosta tanítványai lábát, egy olyan korban, amikor ez a feladat a legalsóbb rangú szolgákra hárult, példát mutatott a szeretet és alázat legmagasabb fokáról. Ezen cselekedetével nemcsak tanítványait, hanem minket is arra ösztönzött, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is szolgáljuk egymást.
A hegyi beszédben Jézus tanította: „ Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” (Mt 5, 3-5) Ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a boldogság és a beteljesülés nem a hatalomban és a gazdagságban rejlik, hanem az alázatban, a mások iránti szeretetben és a szolgálatban.
Jézus élete végén, amikor a kereszten szenvedett, a legnagyobb áldozatot hozta a világért. Ez az áldozat a végső bizonyíték arra, hogy a valódi nagyság nem abban mérhető, hogy mennyit tudunk elérni magunknak, hanem abban, hogy mennyit tudunk adni másoknak. Jézus szolgálata és áldozata örök példaként szolgál minden ember számára, aki az igazi vezetés útját keresi.
Az ő tanításai és példája folyamatosan arra emlékeztetnek bennünket, hogy a szolgálat és az alázat nem gyengeség, hanem erő. Azok, akik másokat szolgálnak, valójában a legnagyobb hatással vannak a világra, és az ő életük mutatja meg, hogy a valódi nagyság a szív mélyéből fakadó önzetlen cselekedetekben rejlik.
Az alázat és a szolgálat ereje így válik a vezetés valódi értelmévé, amely Jézus életén és tanításain keresztül nyer igazán mély jelentést.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda