Egy alkalommal Jézus így beszélt tanítványaihoz: „Lehetetlen, hogy botrányok ne forduljanak elő; de jaj annak, aki azokat okozza!
Jobb lenne, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák, mint hogy egyet is megbotránkoztasson ezek közül a kicsinyek közül. Vigyázzatok magatokra!
Ha vét ellened testvéred, fedd meg! De ha megbánja, bocsáss meg neki! Még ha napjában hétszer vét is ellened, de hétszer fordul hozzád, és azt mondja: Megbántam, – bocsáss meg neki!”
Az apostolok kérték az Urat: „Növeld bennünk a hitet!” Az Úr így válaszolt: „Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől, és verj gyökeret a tengerben! – engedelmeskedik nektek.”
Lukács Evangéliuma 17, 1
Az emberi társadalmakban elkerülhetetlenek a botrányok, konfliktusok, vagyis olyan események, amelyek megbotránkozást, felháborodást vagy erkölcsi megingást okoznak. Azonban, ahogy a magyar közmondás is tartja: „Aki szelet vet, vihart arat” – vagyis súlyos következményei lehetnek annak, aki szándékosan vagy gondatlanságból bajt, ellentétet szít.
A mondat arra figyelmeztet, hogy noha a botrányok – azaz nehézségek, kísértések, konfliktusok – szinte elkerülhetetlen részei az életnek, mégis mindenki felelős a saját cselekedeteiért. Az igazi veszély abban rejlik, ha valaki maga válik ezek okozójává. Mint ahogy egy másik magyar mondás tartja: „Jobb megelőzni a bajt, mint utólag bánkódni miatta.” Ez kifejezi, hogy a felelősség terhe nagyobb annál, aki szándékosan okoz gondot, zavart.
Az életre, társadalmi együttélésre vonatkozó tanulságként gyakran hivatkoznak rá, amikor valaki felelőtlenül cselekszik, vagy másokat bűnre, botlásra csábít. A magyar kultúrában amúgy is nagy hangsúlyt kap a tettek következménye és a felelősségvállalás.
Napjainkban, amikor a közösségi média és a nyilvánosság könnyen gerjeszt konfliktusokat, a mondat üzenete különösen aktuális. A gyorsan terjedő álhírek, rosszindulatú pletykák vagy szándékos provokációk mind-mind botrányt okozhatnak. „Jaj annak, aki azokat okozza!” – vagyis súlyos erkölcsi és néha jogi következményekkel is szembe kell nézniük azoknak, akik tudatosan vagy felelőtlenül indítanak el ilyen folyamatokat.
Összefoglalva, a mondat arra buzdít bennünket, hogy felelősségteljesen éljünk, és kerüljük el, hogy mások kárára vagy megbotránkozására cselekedjünk. Ahogyan a magyar nép is mondja: „Ki mint vet, úgy arat” – tetteink előbb-utóbb visszahatnak ránk, ezért érdemes mindig a jóra, a békességre és az összetartásra törekedni.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda