Segítsd, világosítsd meg, Istenünk a bíborosok gondolatait, hogy a pápaválasztásban a Mennyei Atya 
A római Szentháromság templom
Santissima Trinità dei Monti (Szentháromság) templom a Pincio dombon épült, és a közismert Spanyol Lépcső vezet fel hozzá. Az előtte álló obeliszk az i. e. I. sz.-ból származik és valaha Sallustius történetíró (†34) kertjét díszítette. Oldalán értelmetlen hieroglifák egyiptomi eredetét kívánják sugallni. Felállítása akadályokba ütközött, mert a franciák XIV. Lajos, a Napkirály lovas szobrát kívánták itt elhelyezni. A pápáknak sikerült addig halogatniuk a terv megvalósítását, míg a francia forradalom miatt a kérdés lekerült a napirendről, és VI. Pius 1789-ben diplomáciai bonyodalom nélkül meg tudta valósítani az eredeti tervet.
A kéttornyú templomot XII. Lajos és XIII. Károly francia király építtette a francia minimita (paulánus) szerzetesek számára 1502 és 1585 között. (A rend alapítóját, Paolai Szt. Ferencet, a kalábriai remetét, bár nem volt felszentelt pap, a királyok lelki atyjuknak választották és Franciaországban marasztalták. A rend tagjai negyedik fogadalmuk értelmében húst, tojást és tejtermékeket nem fogyasztanak.)
A bal oldali tornyon egy-mutatós óra van, a másik tornyon különös számlapú napórát helyeztek el . A reneszánsz homlokzatot feltehetően C. Maderno tervezte. A bejárati lépcsőzet D. Fontanától való (1587). Az egyhajós templomban hat-hat oldalkápolnát
találunk. A rács által kettéválasztott hajó boltozata még gótikus. A jobb 3. és a bal 2. kápolna oltárképe Daniele de la Volterra műve: „Mária mennybemenetele” illetve „Levétel a keresztről.
1797-ben Napóleon bezáratta a templomot és a rendházat, amelyeket azután katonái megrongáltak és kifosztottak. A császár az elfoglalt országok műkincseit a Louvre-ban kívánta összegyűjteni. (Szűk másfélszáz év
múlva Hermann Göring követte példáját a harácsolásban.) Volterra freskóit is Párizsba akarta szállíttatni, de sérülésük miatt letett erről. A Bourbonok visszatérte után, 1816-ban XVIII. Lajos helyreállíttatta az épületeket. A
templomtól balra lévő nagy kolostor 1828-ban a francia Sacré Coeur-apácák arisztokratikus leánynevelő-intézete lett, 2006-ban pedig átadták a Jeruzsálemi Testvéri Közösség nevű, újkeletű szerzetesrendnek.
A kolostor udvarát körülvevő épületrész első emeleti
folyosójának falán a közelmúltban érdekes, anamorf freskókat restauráltak. (A francia megszállás alatt lemeszelték őket.) Ezeket E. Maignan (1601–1676) és J. F.
Maignan 1636-ban egy bonyolult napórát szerkesztett az északi kolostorfolyosó mennyezetén, amelyre egy vízszintes tükör vetítette a fénysugarat. (Hasonló napórát a Spada-palota számára is készített 1644-ben.) A napóra
azt is mutatta, hogy a világ egyes városaiban mikor vandél. A kolostor ebédlőjét (refektórium) 1694-ben a jezsuita A. Pozzo díszítette illuzionisztikus freskókkal, amelyek a kánai menyegzőt ábrázolják.