A Sátoros-ünnep alkalmával Jézus így beszélt a farizeusokhoz: „Én elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben.
Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.”
A zsidók erre tanakodni kezdtek: „Csak nem akarja megölni magát, hogy ezt mondja: »Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?«”
Jézus így folytatta: „Ti innen alulról vagytok, én felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok.
Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el rólam, hogy ki vagyok: ezért kell meghalnotok bűneitekben.”
Erre megkérdezték: „De hát ki vagy te?”
Jézus azt válaszolta: „Kezdettől fogva az vagyok, amit mondok is nektek. Sokat kellene még beszélnem rólatok, és ítéletet mondanom felettetek, mert aki engem küldött, igazmondó; én pedig azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” De azok nem értették meg, hogy az Atyáról beszél nekik.
Végül Jézus azt mondta nekik: „Ha majd felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok, és hogy semmit nem teszek önmagamtól, hanem azt hirdetem, amit Atyámtól tanultam. Aki küldött engem, az velem van, és nem hagy magamra, mert én mindig azt cselekszem, amiben ő tetszését találja.”
E szavak után sokan hittek Jézusban.
János Evangéliuma 8, 21-30
Jézus a küszöbön álló megdicsőüléséről beszél a kételkedőknek. Számára egy biztos út van, a mennyei Jeruzsálem, az Atyához vezető út. Ugyanakkor ellenségei tudomására hozza, hogy nem követhetik oda ahová megy.
Ahogyan alul, ugyanúgy felül is. A farizeusok, írástudók már csak ennek a földi életnek élnek. Számukra nincs megdicsőülés, felemelkedés. Nem értik meg Jézus beszédét, mert más irányelvek nyomán élnek és gondolkodnak. Számukra idegen a túlvilági lét, az üdvösség, ezért nem követhetik Jézus útját.
A lenti és a fenti közti kontrasztot jól bemutatja a szegény Lázárról szóló példabeszéd. Áthidalhatatlan, össze nem egyeztethető távolság van Jézus világa és azok világa közt, akik nem hisznek benne.
Jézus tanúsága önmagáról egyben ítéletet jelent azok számára, akik nem tudják elfogadni Őt. Ez a visszatérő kérdés marad továbbra is számunkra: ki számunkra Krisztus? Az örök lét szempontjából, milyen szerepe van a személyes életünkben?
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda