Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott.
Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: »Békesség e háznak!« Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra.
Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: »Elérkezett hozzátok az Isten országa!« De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok: »Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az Isten országa!« Bizony, mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint ennek a városnak.”
Lukács Evangéliuma 10, 1-12
Ez az idézet egy metafora, melyben Jézus a tanítványait (bárányok, juhok) küldi ki a világba, amely tele van veszélyekkel és ellenségeskedéssel (farkasok). A bárányok a tisztaság, ártatlanság és békesség szimbólumai, míg a farkasok az agressziót, veszélyt, és az ártatlanságra leselkedő fenyegetést jelentik. Jézus arra figyelmezteti követőit, hogy küldetésük során nehézségekkel, ellenségeskedéssel és üldöztetéssel is szembe kell nézniük.
A magyar nyelvben, ahogy mondani szokás: „Nem lehet egyszerre két lovat megülni.” Ez az idézet is hasonlóan arra utal, hogy a jóságos, békés ember gyakran kerül kiszolgáltatott helyzetbe a világban, ahol sok a rosszindulatú vagy veszélyes ember. A keresztény hagyományban ez a mondat arra bátorítja a hívőket, hogy bár kihívások és veszélyek várnak rájuk, ne veszítsék el szelídségüket, jóságukat, hanem legyenek okosak, elővigyázatosak, mégis ragaszkodjanak a békességhez és a szeretethez.
A mondatot gyakran használják átvitt értelemben is, amikor valakit olyan helyzetbe küldenek, ahol számítani lehet konfliktusokra vagy ellenségeskedésre. Például egy naiv, jószándékú ember indulása egy kemény üzleti tárgyalásra is megidézheti ezt a képet: „Úgy küldelek, mint bárányt a farkasok közé.” A magyar közmondásvilágban is találhatunk hasonló gondolatokat, például: „Jó tett helyébe jót ne várj,” azaz a jóindulat nem mindig talál viszonzásra.
Az idézet egyszerre figyelmeztetés és bátorítás: a világ olykor veszélyes és kegyetlen lehet a jószándékú, tiszta emberek számára, mégis az a feladatuk, hogy hűek maradjanak elveikhez, miközben bölcsen és körültekintően cselekszenek. Avagy ahogy a magyar nép mondja: „Okos enged, szamár szenved.”
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda