Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája. 
Ábrahámnak Izsák volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz és Zára Támártól, Fáresznek Eszróm. Eszrómnak Árám, Árámnak Aminadáb, Aminadábnak Náásszón, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd Ruttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám, Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Jórám, Jórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámosz, Ámosznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
A babiloni fogság után: Jekoniásnak Szálátiél volt a fia, Szálátiélnek Zorobábel, Zorobábelnek Ábiud, Ábiudnak Elijakim, Elijakimnak Ázór, Ázórnak Szádok, Szádoknak Áhim, Áhimnak Eliud, Eliudnak Eleazár, Eleazárnak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságig tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságtól Krisztusig is tizennégy nemzedék.
Máté Evangéliuma 1,1-17
Halálos ágyán Jákob így szólt fiaihoz: Gyűljetek körém, fiaim, és halljátok; a választott népről jövendöl atyátok! Júda, téged dicsérnek majd testvéreid, kezed ellenségeid nyakán lesz.
Atyád fiai meghajolnak előtted, Júda, fiatal oroszlán, a zsákmánytól kelsz fel, fiam. Azután elnyújtózkodol, s úgy fekszel ott, mint egy oroszlán, mint egy anyaoroszlán.
Ki merészelné azt háborgatni? Nem vétetik el a fejedelmi pálca Júdától, sem a vezéri bot az ő kezéből, míg el nem jön az Eljövendő, akinek a népek engedelmeskedni fognak.
Teremtés könyve 49,2.8-10
,,Nem vétetik el a fejedelmi pálca Júdától…”
(Ter 49,10)
A Teremtés könyvének 49. fejezetében Jákob, életének végén, áldást mond fiaira, mely egyúttal prófécia is az ő utódaik jövőjéről. Közülük különleges helyet kap Júda, akiről ezt mondja: „Nem vétetik el a fejedelmi pálca Júdától, sem a vezéri bot az ő kezéből, míg el nem jön az Eljövendő.” Ez a jövendölés több, mint a Júda törzséből származó földi hatalom ígérete: messiási utalás, amely beteljesedik Krisztusban, az Eljövendőben.
A pálca a tekintély és uralom jele. Jákob szavai előrevetítik, hogy Júda törzséből származik majd a királyi vonal, amely végül Dávid királyban csúcsosodik ki, és tovább folytatódik egészen Jézus Krisztusig. Dávid trónja időleges volt, de az Eljövendő uralma örökkévaló.
Isten ígéretei szilárdak: még akkor is, amikor Izrael népe elbukik, elpusztul a templom, és úgy tűnik, a vezéri pálca eltűnik, a prófécia nem szűnik meg. A vezéri bot nem csupán politikai hatalomra, hanem lelki uralomra utal, mely Krisztusban teljesedik be.
A „Shiló” vagy „Eljövendő” titokzatos alak, akit a zsidó hagyomány a Messiásnak tekintett. Ő az, akinek jövetele a végső uralmat hozza el, a békességet és igazságosságot. Jézus Krisztus születésekor ez a várakozás vált valósággá. Ő maga a Dávid Fiaként érkezett, betöltve az ószövetségi jövendöléseket, nem csupán Júda számára, hanem az egész világ megváltására. Míg a földi hatalmak elmúlnak, Krisztus uralma maradandó: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön” (Mt 28,18). Ő az igazi Király, aki nem fegyverrel, hanem szeretettel, igazsággal és irgalmassággal uralkodik.
A pálca és a vezéri bot ma is Krisztus kezében van. Ő az, aki vezet minket életünk útján, ha engedjük. Jákob próféciája arra emlékeztet, hogy Isten terve biztos, és a történelem középpontjában az Eljövendő áll, aki el is jött, és egy napon újra eljön. Ebben a reményben élhetünk: nincs olyan zűrzavar, amely felboríthatná Isten uralmát, nincs olyan kudarc, amely végérvényesen letörhetné Krisztus győzelmét. A világ hatalmai jönnek és mennek, de az Ő „fejedelmi pálcája” örökké áll.
Ma, amikor advent idején Jézus születésére készülünk, éljünk e prófécia örömében. A Messiás valóban eljött, és velünk maradt. Ahogy egykor Júda törzsének tagjai várták az Eljövendőt, úgy mi is várjuk Őt, hogy dicsőséggel visszatérjen, és beteljesítse országát.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda