Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: „Mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba.
Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket?
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”
Hallották mindezt a kapzsi farizeusok, és kigúnyolták őt. De Jézus kijelentette: „Ti igazaknak mutatjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri szíveteket. Ami ugyanis az emberek szemében nagy, Isten előtt semmiség.”
Lukács Evangéliuma 16, 9-15
A „mammon” szó a gazdagság, pénz, anyagi javak szimbóluma. A „hamis” jelző arra utal, hogy ezek a javak mulandóak, nem igazi értékek, és nem tudnak örök boldogságot adni. A magyar nyelvben is gyakran használatos közmondás, hogy „pénz nem boldogít”, vagy „nem viszed magaddal a sírba”. Ez a gondolat visszaköszön ebben az igeversben is.
Jézus arra tanít, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi javakat ne önző módon, csak saját magunk javára használjuk, hanem osszuk meg másokkal. A jócselekedetek, az adakozás, a rászorulók segítése mind olyan tettek, amelyek által „barátokat szerzünk”. Ezek a barátok itt nem csupán földi ismerősöket jelentenek, hanem azokat az embereket, akik hálásak lesznek a segítségünkért, és akik tanúságot tesznek rólunk Isten előtt.
Az „örök hajlékok” szókapcsolat az üdvösségre, a mennyországra utal. Jézus azt üzeni, hogy amikor eljön a halál órája, az anyagi javak elveszítik jelentőségüket, de a szeretetből fakadó tettek örök értékkel bírnak. Ez összhangban van a magyar népi bölcsességgel: „Aki jót tesz, jót talál” – azaz a jócselekedetek nem vesznek el, hanem örök jutalmat hoznak.
A példázat Jézus korában is aktuális volt, hiszen az emberek ugyanúgy küzdöttek a vagyon birtoklásának, megőrzésének, s felhasználásának dilemmáival, mint manapság. A magyar kultúrában is számtalan közmondás és tanmese szól arról, hogy a pénz önmagában nem érték, csak a jóra fordított javak adnak igazi megelégedést és boldogságot.
Használjuk fel bölcsen anyagi javainkat, ne csak saját hasznunkra! Segítsünk a rászorulóknak, támogassuk a jó ügyeket! Ne a pénz legyen életünk középpontjában, hanem a szeretet, együttérzés és közösségépítés! Emlékezzünk arra, hogy a mulandó vagyon helyett az örök értékekre – a jóságra, emberségre – építsünk!
„Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból…” igevers arra hív, hogy a mulandó világi javakat örök értékekre váltsuk, vagyis osszuk meg másokkal, segítsünk, ahol tudunk, mert csak ez ad igazi értelmet földi életünknek. Ahogyan a magyar közmondás mondja: „A jó tett helyébe jót várj!” Ez a bibliai tanítás ma is aktuális, és iránytű lehet mindennapi döntéseinkben.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda