Amikor János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!
Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.”
János azután így folytatta tanúságtételét: „Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!”
János evangéliuma 1, 29-34
Egy folyamatosan változó világban, amelyet vallási sokszínűség, szekularizmus és technológia jellemez, a hitről való tanúságtétel már nem csupán azt jelenti, hogy beszélünk Istenről, hanem azt is, hogy hitünket hitelesen, relevánsan és hatékonyan éljük meg. Ahogy egy közhely mondja: „A tett hangosabb, mint a szó”, a tanúságtétel nem merül ki a szavakban, hanem minden hívő életmódjában tükröződik.
A hatékony tanúságtétel első lépése a hit személyes megélése. Az embereket a példák inspirálják, nem csupán a beszédek. Legyünk következetesek abban, amit mondunk és amit teszünk, követve a szentek és azok példáját, akik a hitet mindenek fölé helyezték. Egy keresztény értékeknek – szeretet, irgalom, megbocsátás, becsületesség – szentelt élet önmagáért beszél.
A másokkal folytatott párbeszédben elengedhetetlen, hogy tisztelettel és empátiával forduljunk hozzájuk. A megfelelő nyelvezet használata, a moralizáló hangnem kerülése és az aktív hallgatás kulcselemek. Ahogy egy másik régi mondás tartja: „A kedves szó sokat hoz”, a szelíd és türelmes hozzáállás könnyebben megnyitja a körülöttünk élők szívét.
A hatékony tanúságtevők értik a modern világ kihívásait: a gyors tempót, az időhiányt, a digitális környezet hatását, az ideológiai pluralizmust. Fontos, hogy alkalmazkodjunk a kommunikáció nyelvezetéhez és módszereihez – például a közösségi hálók használata pozitív üzenetek közvetítésére, nyilvános vitákban való részvétel, olyan események szervezése, amelyek hasonló értékeket valló vagy a párbeszédre nyitott embereket hoznak össze.
Nem lehet igazán tanúságot tenni arról, amit nem ismerünk. A Szentírás, az egyházatyák tanulmányozása, a katekéziseken és teológiai beszélgetéseken való részvétel segít tisztázni és megerősíteni azokat az érveket, amelyeket másoknak bemutatunk. „Az ember, amíg él, tanul” – a tudás a mások felé való nyitottság kulcsa.
A mai társadalom értékeli a vélemények sokféleségét. Egy hatékony tanúságtevő nem ráerőltet, hanem felkínál. A párbeszéd ápolása, a más hitek iránti nyitottság és a sokszínűség tisztelete közös pontok felfedezéséhez vezethet, amelyek közelebb hozzák az embereket egymáshoz. „Sok kéz, nagyobb erő” – együtt hidakat építhetünk, nem falakat.
Nem vagyunk egyedül ebben a küldetésben. A személyes és közös ima, a közösségi életben való aktív részvétel, a jótékonysági és szociális tevékenységekben való elköteleződés olyan tanúságtételi formák, amelyek mély hatással lehetnek. A közösség az a hely, ahol támogatást és inspirációt találunk.
Hatékony tanúságtevővé válni a mai világban azt jelenti, hogy az őszinteséget empátiával, a tudást alkalmazkodóképességgel, a párbeszédet imával ötvözzük. “Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra” – minden nap lehetőség arra, hogy fény legyünk mások számára. Legyünk tehát tanúságtevők mindazzal, akik vagyunk és amit teszünk!
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda