Miután Keresztelő Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten (országáról szóló) evangéliumot: 
Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe.
Jézus megszólította őket: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.” Azok rögtön otthagyták hálóikat, és követték őt.
Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint a hálóikat rendezgették a bárkában.
Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust a halászlegényekkel együtt a bárkában, és követték őt.
Márk Evangéliuma 1,14-20
Mk 1, 17
Jézus meghívta első tanítványait – többek között Simont (Pétert) és Andrást –, akik halászok voltak, és arra hívja őket, hogy kövessék őt.
A szó szerinti jelentésen túl („halászból emberhalász”), Jézus szavai mélyebb, szimbolikus értelmet hordoznak. A halászok munkája a halak kifogásáról szól, míg az „emberhalászat” azt jelenti, hogy az embereket „megnyerik” Isten országának, vagyis eljuttatják hozzájuk az örömhírt (evangéliumot), és segítenek megtalálni az üdvösség útját.
A „Jöjjetek utánam” felszólítás a tanítványság alapja: Jézus arra hívja az embereket, hogy hagyják hátra korábbi életüket és kövessék őt. Ez nemcsak fizikai cselekvés, hanem lelki döntés is, amely magában foglalja az elköteleződést és a bizalmat.
Ez az idézet a magyar keresztény kultúrában is ismert és gyakran idézett mottó, különösen ott, ahol a közösség missziós tevékenysége vagy az evangelizáció kerül előtérbe. A cselekvő hit és az elkötelezettség eredményeket hoz.
Jézus felszólítása arra buzdít mindenkit – legyen halász vagy más foglalkozású –, hogy nyitott szívvel kövesse őt, és legyen aktív részese az üzenet továbbadásának. Ahogy a magyar mondás tartja: „Aki mer, az nyer” – a tanítványság vállalása bátorságot igényel, de lelki gazdagságot hoz.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda