Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában.
Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: „Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?” És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: „Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában.”
Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát.
Máté Evangéliuma 13, 54-58
Jézus szomorú tapasztalata az, hogy otthon a druszái előítélettel vannak iránta. Azon a címen, hogy van egy felszínes ismeretük Róla, azt gondolják, hogy mindent tudnak Róla.
Még azzal sem tisztelik meg, hogy a becses nevén szólítsák, csak úgy odadobják, az ács fia. Milyen véleményük lehet Róla, és családjáról? Lehet, hogy csak egy álmodozót látnak meg benne, aki kikéri magának a messiási címet? Az évek hosszú során kialakult előítéleteik, nehezteléseik tükrében közelítik meg a kérdést.
Gyakran mi is sokat adunk mások véleményére. Valamit hallunk a szomszédunkról, ismeretlen személyekről, és készpénznek vesszük azt. Nem hiába mondja Szokrátész, hogy mielőtt mondanál valakiről valamit három szűrőn keresztül vizsgáld meg azt, amit mondani szeretnél. Az első szűrő az Igazság. Igaz az, amit mondani akarsz? A második szűrő a Jóság. Jót akarsz modani valakiről, vagy csak rosszat tudsz mondani? A harmadik szűrő a Hasznosság. Amit mondani akarsz, az hasznos számomra?
És csak amikor végigjártuk a szokrátészi hármas szűrőt csak akkor mondhatjuk ki valakiről, hogy amit mondani akarunk róla, az megfelel a teljes valóságnak. Sajnos Jézus ismerősei nem ismerték, illetve nem alkalmazták ezt a hármas szűrőt, pontosan ezért egy nagy lehetőséget szalasztottak el.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda