Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott.
Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába.
Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek.
Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: »Békesség e háznak!« Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra.
Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: »Elérkezett hozzátok az Isten országa!«”
Lukács Evangéliuma 10,1-9
Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába (Lk 10, 2). Az aratás képe, amely a bőség, a jutalom és a betakarítás szimbóluma, évszázadokon átívelő erővel hat az emberi lélekre.
Az aratómunka nem csak fizikai, hanem lelki és szellemi tevékenység is. A bőséges termés, amelyet az élet különböző területein tapasztalhatunk – legyen az tudás, szeretet vagy közösségi összefogás – hatalmas felelősséget ró ránk. Az aratnivaló sok, de a munkás kevés (Lk 10, 2). E mondat emlékeztet bennünket arra, hogy a bőség kihívásokkal is jár, hiszen az értékek betakarítása és megőrzése közös erőfeszítést igényel.
Az aratók, munkások, akik az aratásban részt vesznek, nélkülözhetetlenek. Ők azok, akik elkötelezetten és fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a termés ne vesszen kárba. Az ő kitartásuk és elszántságuk biztosítja, hogy az élet ajándékait teljes mértékben kiélvezhessük és továbbadhassuk.
A közösség ereje abban rejlik, hogy képes eggyé válni a közös cél érdekében. Az aratás időszakában az együttműködés és a segítőkészség kulcsfontosságú. Mindenkinek megvan a maga szerepe és feladata, és csak együtt érhetjük el a teljes sikert. Az aratás Urának segítségét kérve, egyúttal saját közösségünk erőforrásait is mozgósítjuk, hogy a munkások száma elegendő legyen a bőséges termés betakarításához.
Az aratás nem csupán anyagi, hanem szellemi és lelki síkon is értelmezhető. Az élet nagy kérdéseire adott válaszok, a bölcsesség és a belső béke mind-mind aratnivalók, amelyekért meg kell dolgoznunk. A munkások hiánya itt is érezhető, hiszen a szellemi és lelki fejlődéshez is szükség van elhivatott vezetőkre és tanítókra. Kérjük hát az aratás Urát, küldjön munkásokat, akik segítenek bennünket ezen az úton.
Ezek a gondolatok arra ösztönöznek minket, hogy felelősséget vállaljunk és aktívan részt vegyünk az aratás munkájában, legyen szó bármilyen területről. Az aratás Urának segítségére és a közösség összefogására támaszkodva képesek vagyunk megőrizni és betakarítani az élet ajándékait.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda