Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. 
Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!”
Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.”
Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”
Márk Evangéliuma 2,23-28
Mk 2, 27
A mondat eredetileg a zsidó vallási törvényekhez kapcsolódik, ahol a szombat (héberül: sábbát) a pihenés napja, amelyen tilos dolgozni. Jézus azonban többször hangsúlyozta, hogy a törvények nem öncélúak, hanem az emberek jólétét szolgálják. Ez a mondás arra utal, hogy a szabályoknak, így a szombatnak is, az ember érdekeit kell szolgálnia, nem pedig fordítva.
A mondás lényege, hogy az emberi szükségletek, például az egészség, a pihenés, vagy akár a segítés fontosabbak, mint a merev szabályok betartása. Ez a gondolat a magyar kultúrában is visszaköszön olyan közmondásokban, mint „A törvény nem az ember ellen van, hanem az emberért.”
A tanítványok bár valóban szolgai munkát végeztek, de Jézus azzal indokolja meg tettüket, hogy éhesek voltak, és nem az volt a szándékuk, hogy arassanak, hanem egy sűrgős igényükre, szükségletükre kellett azonnali megoldást találni. A szándéknak is fontos szerepe lehet egy jelképes, vagy éppen konkrét tett megítélésében. A tanítványok nem azért cselekedtek, hogy egy előírást, törvényt megszegjenek, hogy utánna önmagukat igazolják. Jézus kijelentése radikális, mert megfordítja a szombati nap logikáját, és új értelmezést tulajdonít neki.
Napjainkban ez a mondás arra ösztönöz bennünket, hogy a szabályokat és törvényeket mindig az emberek javára alkalmazzuk. A munkahelyeken például fontos, hogy a pihenőidő ne csak formalitás legyen, hanem valóban az egészség megőrzését szolgálja.
„A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért” egy időtálló tanítás, amely arra emlékeztet minket, hogy az emberi élet és jólét mindig elsőbbséget élvez a szabályokkal szemben. Ez a gondolat a magyar kultúrában is mélyen gyökerezik, és a mindennapi életben is hasznos iránymutatás lehet.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda