,,Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága.” (Jn 1,4) 
„Akinek két ruhája van – válaszolta –, az egyiket ossza meg azzal, akinek egy sincs. S akinek van ennivalója, ugyanígy tegyen.”
Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: „Mester, mit tegyünk?”
Ezt felelte nekik: „Ne követeljetek többet, mint amennyi meg van szabva.”
Megkérdezték őt a katonák is: „Hát mi mit tegyünk?”
Nekik így felelt: „Ne zsarnokoskodjatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.”
A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: „Én csak vízzel keresztellek titeket. De eljön majd, aki hatalmasabb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni. Szórólapátját már a kezében tartja, hogy megtisztítsa szérűjét: a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzben elégesse.”
És még sok mással is buzdította a népet. Így hirdette nekik az üdvösséget.
Lukács Evangéliuma 3, 10-18
Szent János minden társadalmi szereplőnek konkrétan elmondja hogyan kell felkészüljön a Megváltó érkezésére. Először is szembetűnik, hogy nem egyforma lépéseket kell megtegyenek, hanem mindenki társadalmi állapotának megfelelően kell cselekedjen. Minden társadalmi szegmensnek sajátos módon kell készülnie a Megváltó fogadására. Akinek fölöslege van arra kap meghívást, hogy ossza szét másokkal. A vámosok a társadalom kegyvesztettjei voltak, tőlük azt kéri, hogy igazságosan járjanak el. A katonaemberektől azt kéri, hogy legyenek emberségesek, ne éljenek vissza a hatalmukkal. A hatalom birtokosainak mindig nagy kísértést jelent a hatalommal való visszaélés. A katonák fizikailag edzett emberek voltak, könnyen legyőzhettek bárkit a környezetükből. Az igazi erő nem az erőszakban rejlik, hanem inkább a szelídségben, a gyengédségben.
Sokan azt hitték, hogy Keresztelő János a megígért Megváltó, de egyszer s mindekorra letisztázza az embereknek, hogy ő csak az előfutár, a nagykövet, a Megváltó sokkal tekintélyesebb személy.
Mi mit kezdünk a saját hatalmi poziciónkkal? Hogyan élünk a hatalmunkkal? Könnyen vissza lehet élni vele. Az igazi hatalom az, ha mások megsegítésére, életének megmentésére használjuk fel. Jézus nem az emberi rendszereken akart uralkodni, hanem az emberi szíveken.
Jézus példáját követve a mi feladatunk az, hogy hivatásunknak, társadalmi poziciónknak megfelelően járjunk el. Meg kell találjuk azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek bennünket abban, hogy jobban segíthessünk, szolgálhassunk embertársainknak.
Ft. Ráduly István Zsolt, Torda