![\"\"](\"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-content\/uploads\/Pennyaforti-Szent-Rajmund.jpg\" "\\"Pennafort")
<\/a><\/p>\nNavarra, Kaszt\u00edlia, Le\u00f3n, Arag\u00f3nia \u00e9s Portug\u00e1lia \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kereszt\u00e9ny kir\u00e1lys\u00e1gaival szemben ott \u00e1llt a mohamed\u00e1n Almoh\u00e1dok orsz\u00e1ga Cordob\u00e1val \u00e9s Sevill\u00e1val. E v\u00e1rosok eleste (1236–1248) ut\u00e1n pedig l\u00e9trej\u00f6tt a Granadai kir\u00e1lys\u00e1g.<\/p>\n
Rajmund nemesi csal\u00e1d sarjak\u00e9nt Arag\u00f3ni\u00e1ban, egy Barcelona k\u00f6zel\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rban sz\u00fcletett. Kor\u00e1n a barcelonai sz\u00e9kesegyh\u00e1zi iskol\u00e1ba ker\u00fclt. Ott azokat a t\u00e1rgyakat tanulta, amelyeket a k\u00f6z\u00e9pkor a ,,szabad mesters\u00e9gek” n\u00e9vvel fogott egybe, de megismerkedett az egyh\u00e1zi tant\u00e1rgyakkal is, s v\u00e9g\u00fcl papp\u00e1 szentelt\u00e9k. Kezdetben maga Rajmund is a sz\u00e9kesegyh\u00e1zi iskol\u00e1ban tan\u00edtott. 1210-ben azonban lemondott err\u0151l a hivatal\u00e1r\u00f3l, hogy alaposabban k\u00e9pzetts\u00e9get szerezhessen egyh\u00e1zjogb\u00f3l. E c\u00e9lb\u00f3l It\u00e1li\u00e1ba ment, Bologn\u00e1ba. A h\u00edres bolognai jogtudom\u00e1nyi iskol\u00e1t a 11. sz\u00e1zadban alap\u00edtotta a r\u00f3mai jog egyik tud\u00f3sa, Orviet\u00f3i Graci\u00e1nusz. A bolognai kamalduli kolostorban dialektikus m\u00f3dszerrel f\u00f6ldolgozta az egyh\u00e1zi jogot, \u00e9s ezzel az ,,egyh\u00e1zi jogtudom\u00e1ny atyja” lett.<\/p>\n
Rajmund Bologn\u00e1ban a r\u00f3mai \u00e9s az egyh\u00e1zi jog jelent\u0151s tud\u00f3sait hallgathatta. Hat \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt jogi tanulm\u00e1nyokkal. R\u00e9szt vett az egyetemi vit\u00e1kban, megszerezte a ,,dekr\u00e9tumok doktora” c\u00edmet, s ott maradt tan\u00e1rnak Bologn\u00e1ban. Akkoriban minden doktornak megvolt a joga, hogy el\u0151ad\u00e1sokat tartson, ha megfelel\u0151 termet \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyokat tudott szerezni. A tan\u00e1r \u00e9s a tanul\u00f3k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt egyeztek meg a tand\u00edj \u00f6sszeg\u00e9ben. Sok tan\u00e1r csak az\u00e9rt tan\u00edtott, hogy min\u00e9l t\u00f6bb p\u00e9nzt keressen, Rajmundnak viszont az volt a v\u00e9lem\u00e9nye, hogy a tudom\u00e1nyt nem szabad p\u00e9nz\u00e9rt \u00e1rulni, \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyait\u00f3l nem k\u00e9rt tand\u00edjat. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben sok di\u00e1k vette k\u00f6r\u00fcl, Bologna v\u00e1rosi vezet\u0151s\u00e9ge pedig gondoskodott a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n
Bolognai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek gy\u00fcm\u00f6lcsek\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon az 1218-ban \u00edrott Summa iuris (A jog Summ\u00e1ja) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t. Az egyetemi v\u00e1ros nagy esem\u00e9nye volt 1218-ban egy dominik\u00e1nus pr\u00e9dik\u00e1tor, Orl\u00e9ans-i Reginald szerepl\u00e9se. Reginald eredetileg jogtud\u00f3s volt Franciaorsz\u00e1gban, \u00e9s maga Szent Domonkos k\u00fcldte Bologn\u00e1ba. \u00dagy pr\u00e9dik\u00e1lt, hogy ,,t\u0171zbe j\u00f6tt eg\u00e9sz Bologna” \u00e9s sz\u00e1mos ismert tud\u00f3st megnyert a domonkos rend sz\u00e1m\u00e1ra. Koll\u00e9g\u00e1i rendbe l\u00e9p\u00e9se bizony\u00e1ra m\u00e9lyen \u00e9rintette Rajmundot is.<\/p>\n
Barcelona p\u00fcsp\u00f6ke R\u00f3m\u00e1ban j\u00e1rt akkoriban. \u00datj\u00e1t Bologn\u00e1ban megszak\u00edtotta, \u00e9s r\u00e1vette a fiatal tud\u00f3st, hogy t\u00e9rjen vissza spanyol haz\u00e1j\u00e1ba. Otthon Rajmund egy ideig sz\u00e9kesegyh\u00e1zi kanonokk\u00e9nt szolg\u00e1lt, \u00e9s bizonyos egyh\u00e1zkorm\u00e1nyzati feladatokat l\u00e1tott el. 1222-ben azonban, miut\u00e1n lemondott minden k\u00e1ptalani m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s javadalm\u00e1r\u00f3l, f\u00f6lvette a domonkosok rendi ruh\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n
Nolaszk\u00f3i P\u00e9ter abban az id\u0151ben alap\u00edtotta a Fogolykiv\u00e1lt\u00f3 rendet a keresztes hadj\u00e1ratok folyam\u00e1n rabul esett kereszt\u00e9nyek kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra. K\u00e9r\u00e9s\u00e9re Rajmund \u00edrta meg a rendi szab\u00e1lyzatot. Akkoriban egy kolostori iskol\u00e1ban tan\u00edtott. 1227–29-ben tan\u00e1csad\u00f3i min\u0151s\u00e9gben J\u00e1nos b\u00edboros k\u00eds\u00e9ret\u00e9be tartozott arag\u00f3niai vizit\u00e1ci\u00f3s \u00fatj\u00e1n. A leg\u00e1tus szerette volna mag\u00e1val vinni R\u00f3m\u00e1ba, de Rajmund sehogyan sem akart k\u00f6t\u00e9lnek \u00e1llni. V\u00e9g\u00fcl akkor ment R\u00f3m\u00e1ba, amikor IX. Gergely p\u00e1pa berendelte a k\u00fari\u00e1ba.<\/p>\n
A 12. sz\u00e1zad \u00f3ta a p\u00e1pai hivatalok sor\u00e1ba tartozik az apostoli penitenci\u00e1ria. Ez a hivatal d\u00f6nt azokban a neh\u00e9z lelkiismereti \u00fcgyekben, amelyekkel a p\u00e1p\u00e1hoz fordulnak mindenfel\u0151l. Hivatalnokai a p\u00e1pai tan\u00e1csad\u00f3k sz\u0171k k\u00f6r\u00e9hez tartoznak. Rajmundot p\u00e1pai k\u00e1pl\u00e1nn\u00e1 \u00e9s penitenci\u00e1riuss\u00e1 nevezt\u00e9k ki, ezenk\u00edv\u00fcl IX. Gergely p\u00e1pa szem\u00e9lyi gy\u00f3ntat\u00f3ja lett. Valah\u00e1nyszor a p\u00e1pa elhagyta R\u00f3m\u00e1t, vele kellett tartania. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul Rietibe, ahol IX. Gergely 1234. j\u00falius 3-\u00e1n szentt\u00e9 avatta Caleruegai Domonkost, a rendalap\u00edt\u00f3t.<\/p>\n
Az egyh\u00e1zi jog t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben IX. Gergely \u00e9s Rajmund neve elv\u00e1laszthatatlan egym\u00e1st\u00f3l. Gergely megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Rajmund egybegy\u0171jt\u00f6tte a12. \u00e9s 13. sz\u00e1zad p\u00e1p\u00e1inak dekret\u00e1lisait (rendelett\u00e1rait). Ez a m\u0171 Liber extra vagy Decretales Gregorii IX. n\u00e9ven ismeretes, \u00f6t k\u00f6tetb\u0151l \u00e1ll, s mag\u00e1ban foglalja az akkor \u00fajabbnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 jogi forr\u00e1sokat. A p\u00e1pa e gy\u0171jtem\u00e9nyt megk\u00fcldte a bolognai \u00e9s a p\u00e1rizsi egyetemnek. Ilyen m\u00f3don Rajmund f\u0151m\u0171ve k\u00f6zvetlen\u00fcl is szolg\u00e1lta mind az akad\u00e9miai egyh\u00e1zi tudom\u00e1nyoss\u00e1got, mind a gyakorlati \u00e9letet.<\/p>\n
Rajmund gondolt a gy\u00f3ntat\u00f3kra is. Jogi \u00e9s gy\u00f3ntat\u00f3i esetekb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett egy gy\u0171jtem\u00e9nyt. Ez k\u00e9s\u0151bb a Summa Raymundi (Rajmund Summ\u00e1ja) c\u00edmet kapta. H\u00e1rom k\u00f6nyvben az Isten \u00e9s a felebar\u00e1t ellen elk\u00f6vetett b\u0171n\u00f6ket valamint a paps\u00e1g jogi helyzet\u00e9t taglalta, egy k\u00e9s\u0151bb hozz\u00e1f\u0171z\u00f6tt negyedik k\u00f6nyvben pedig k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le h\u00e1zass\u00e1gi probl\u00e9m\u00e1kat. 1480-ban Lyonban nyomtatt\u00e1k ki. Freiburgi J\u00e1nos dominik\u00e1nus (aki 1314-ben halt meg) kib\u0151v\u00edtette Rajmund gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t Nagy Szent Albert \u00e9s Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s m\u0171veib\u0151l vett teol\u00f3giai \u00e9s antropol\u00f3giai fejteget\u00e9sekkel. \u00cdgy alakult ki a nagy elterjedts\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 Gy\u00f3ntat\u00f3k Summ\u00e1ja. Sok \u00fcgyben m\u00e9g vil\u00e1gi tud\u00f3sok is sz\u00edvesen b\u00edzt\u00e1k magukat Rajmund gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n
1236-ban eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1ra hivatkozva k\u00e9rte, hogy visszat\u00e9rhessen haz\u00e1j\u00e1ba. Ism\u00e9t a barcelonai rendh\u00e1z tagja lett; f\u00f6laj\u00e1nlott\u00e1k neki a tarragonai \u00e9rseks\u00e9get, de elh\u00e1r\u00edtotta mag\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n
1238. m\u00e1jus 24-\u00e9n Bologn\u00e1ban egybegy\u0171lt a domonkos rend nagyk\u00e1ptalanja. Egyes rendi \u00fcgyek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1n k\u00edv\u00fcl az volt a feladata, hogy megv\u00e1lassza az 1237-ben elhunyt \u00e1ltal\u00e1nos rendf\u0151n\u00f6k, Sz\u00e1sz J\u00e1nos ut\u00f3dj\u00e1t. A v\u00e1laszt\u00e1s Rajmundra esett, s \u0151 engedelmess\u00e9gb\u0151l k\u00e9nytelen volt elfogadni a hivatalt.<\/p>\n
Jog\u00e1sz volt, az\u00e9rt pontosabb fogalmaz\u00e1st adott a rendi szab\u00e1lyzatnak, s azt a rend el is fogadta, de nemsok\u00e1ra f\u00f6lment\u00e9s\u00e9t k\u00e9rte rendf\u0151n\u00f6ki tiszts\u00e9ge al\u00f3l. V\u00e9g\u00fcl is engedtek s\u00fcrget\u0151 k\u00e9r\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n
Rajmund ekkor minden erej\u00e9vel bekapcsol\u00f3dott abba a kereszt\u00e9ny munk\u00e1ba, amely Spanyolorsz\u00e1g \u00e9s \u00c9szak-Afrika mohamed\u00e1n uralom alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fcletein folyt. Egy eml\u00e9kiratban jobb lelki gondoz\u00e1st k\u00f6vetelt a mohamed\u00e1n szolg\u00e1latban \u00e1ll\u00f3 kereszt\u00e9ny zsoldosok \u00e9s szolg\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra. A spanyol tartom\u00e1nyi k\u00e1ptalanokon 1250-ben \u00e9s 1257-ben k\u00fcl\u00f6n iskol\u00e1k l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t hat\u00e1rozt\u00e1k el arab tanulm\u00e1nyok c\u00e9ljaira, 1259-ben pedig az eg\u00e9sz spanyol rendet k\u00f6telezt\u00e9k egy Studium Arabicum (Arab Int\u00e9zet) f\u00f6l\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag \u00e9ppen a mohamed\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett misszi\u00f3 \u00fcgy\u00e9vel kapcsolatban vette r\u00e1 Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1st, hogy meg\u00edrja Summa contra gentiles (Summa a pog\u00e1nyok ellen) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t. Ezt mostan\u00e1ban k\u00e9ts\u00e9gbe vonj\u00e1k, az viszont t\u00e9ny, hogy Tam\u00e1s e m\u0171ve j\u00f3 szolg\u00e1latot tett Spanyolorsz\u00e1gban a mohamed\u00e1nokkal val\u00f3 viszony kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A kereszt\u00e9ny hit hirdet\u00e9se \u00e9s v\u00e9delme ezen a mohamed\u00e1nok \u00e9s zsid\u00f3k \u00e1ltal lakott ter\u00fcleten \u00e9ppen szent\u00fcnk papi \u00e9lesl\u00e1t\u00e1sa nyom\u00e1n alakult olyan ir\u00e1nyba, amelyet a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vtizedekben, s\u0151t \u00e9vsz\u00e1zadokban is k\u00f6vetni lehetett.<\/p>\n
\u00c9let\u00e9nek maradand\u00f3 eml\u00e9ke a k\u00e1nonjogi tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re gyakorolt hat\u00e1sa. De tal\u00e1n m\u00e9g vonz\u00f3bb a p\u00e9ldaad\u00e1sa, ahogyan ism\u00e9telten elh\u00e1r\u00edtott mag\u00e1t\u00f3l ragyog\u00f3 aj\u00e1nlatokat, csak hogy b\u00e9kly\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lhessen az apostolkod\u00e1snak \u00e9s annak a kereszt\u00e9ny hivat\u00e1snak, amelynek legh\u0151bb v\u00e1gya az egyszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a szeretet.<\/p>\n
Amikor Rajmund k\u00f6zel sz\u00e1z \u00e9ves kor\u00e1ban meghalt, a h\u00edvek nagy serege r\u00f3tta le el\u0151tte a v\u00e9gs\u0151 tiszteletet. K\u00f6zt\u00fck volt a kir\u00e1ly \u00e9s sz\u00e1mos p\u00fcsp\u00f6k. 1601-ben avatta szentt\u00e9 VIII. Kelemen p\u00e1pa, de m\u00e1r 1553-ban volt \u00fcnnepe. 1647 \u00f3ta Barcelona v\u00e1ros\u00e1nak v\u00e9d\u0151szentje.<\/p>\n
A r\u00f3mai napt\u00e1rba 1671-ben vett\u00e9k f\u00f6l \u00fcnnep\u00e9t, janu\u00e1r 23-ra. 1969-ben \u00e1thelyezt\u00e9k hal\u00e1l\u00e1nak m\u00e1snapj\u00e1ra, janu\u00e1r 7-re.<\/p>\n
Amikor Rajmund m\u00e9g spanyol haz\u00e1j\u00e1ban \u00e9lt, gy\u00f3ntat\u00f3ja volt Arag\u00f3niai Jakab kir\u00e1lynak, aki nagyra becs\u00fclte \u0151t. Az uralkod\u00f3 h\u00edve volt ugyan a vall\u00e1snak, de ez nem nagyon l\u00e1tszott meg \u00e9let\u00e9n. A szent hi\u00e1ba intette, hogy k\u00fczdj\u00f6n \u00e1rtalmas szenved\u00e9lyei ellen. Szemt\u0151l-szembe javul\u00e1st \u00edg\u00e9rt a kir\u00e1ly, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6rte mag\u00e1t \u00e9rte. Rajmund egy napon megtudta, hogy a kir\u00e1ly ism\u00e9t tilalmas viszonyt kezdett az egyik udvarh\u00f6lggyel. Mint gy\u00f3ntat\u00f3 s\u00fcrgette a kir\u00e1lyt, hogy bocs\u00e1ssa el a h\u00f6lgyet, de annak esze \u00e1g\u00e1ban sem volt megtenni. Erre Rajmund \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt hogy otthagyja a kir\u00e1lyi udvart, amely akkor \u00e9ppen Mallorca sziget\u00e9n tart\u00f3zkodott. A kir\u00e1ly azonban megparancsolta, hogy senki se merjen Rajmundnak b\u00e1rmiben is seg\u00edts\u00e9g\u00e9re lenni.<\/p>\n
Amikor szent\u00fcnk neh\u00e9z helyzet\u00e9ben tengerre akart sz\u00e1llni — \u00edgy besz\u00e9li a legenda –, \u00e9ppen \u00fatra k\u00e9szen \u00e1llt egy haj\u00f3 a kik\u00f6t\u0151ben. A haj\u00f3s azonban vonakodott \u0151t mag\u00e1val vinni, \u00e9s f\u00f6lmutatta a kir\u00e1ly \u00edr\u00e1sos parancs\u00e1t. Rajmund erre Istenbe vetett bizalommal azt mondta \u00fatit\u00e1rsainak: ,,Egy f\u00f6ldi kir\u00e1ly meg akarja akad\u00e1lyozni, hogy elutazzunk. Majd az \u00e9gi Kir\u00e1ly fog javunkra beavatkozni”. Ezekkel a szavakkal a tengerre ter\u00edtette k\u00f6penyeg\u00e9t, fogta botj\u00e1t, keresztet vetett, azut\u00e1n b\u00e1tran r\u00e1l\u00e9pett a k\u00f6penyre, \u00e9s hat \u00f3ra leforg\u00e1sa alatt \u00e1tkelt a hatvan m\u00e9rf\u00f6ld sz\u00e9les tengeren. Nagy t\u00f6meg szeme l\u00e1tt\u00e1ra l\u00e9pett partra Barcelon\u00e1ban. V\u00e1ll\u00e1ra vetette k\u00f6peny\u00e9t, \u00e9s elindult kolostor\u00e1ba — s annak kapuja mag\u00e1t\u00f3l kit\u00e1rult el\u0151tte.<\/p>\n
Irgalmas Isten\u00fcnk, ki Szent Rajmundot arra v\u00e1lasztottad, hogy irgalmas szeretettel lehajoljon a b\u0171n\u00f6s\u00f6kh\u00f6z \u00e9s a foglyokhoz, k\u00e9r\u00fcnk add meg k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, hogy mi is kiszabaduljunk a b\u0171n szolgas\u00e1g\u00e1b\u00f3l, \u00e9s szabad sz\u00edvvel megtegy\u00fcnk mindent, ami el\u0151tted kedves!<\/strong><\/em><\/p>\n Di\u00f3s Istv\u00e1n \u2013 A szentek \u00e9lete \u2013 Szent Istv\u00e1n T\u00e1rsulat<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az Ib\u00e9riai-f\u00e9lsziget a 13. sz\u00e1zadban politikai t\u00e9ren nem volt egys\u00e9ges.","protected":false},"author":2,"featured_media":13318,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-32681","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-ismeretterjesztes"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32681","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=32681"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32681\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":32744,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32681\/revisions\/32744"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media\/13318"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=32681"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=32681"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=32681"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}