{"id":32671,"date":"2026-01-06T20:43:40","date_gmt":"2026-01-06T19:43:40","guid":{"rendered":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/?p=32671"},"modified":"2026-01-09T17:29:26","modified_gmt":"2026-01-09T16:29:26","slug":"zadjeli-slachta-margit-borbala-januar-6","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/zadjeli-slachta-margit-borbala-januar-6\/","title":{"rendered":"Zadjeli Slachta Margit Borb\u00e1la \u2013 janu\u00e1r 6."},"content":{"rendered":"
Magyar katolikus szerzetesn\u0151, a Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak megalap\u00edt\u00f3ja.<\/div>\n

<\/p>\n

\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Magyar feminista politikus, az els\u0151 magyar n\u0151i orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151. Az elvei melletti b\u00e1tor ki\u00e1ll\u00e1sa miatt sz\u00e1ll\u00f3ig\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt r\u00f3la, hogy \u201e\u0151 az egyetlen f\u00e9rfi a Nemzetgy\u0171l\u00e9sben\u201d. <\/em>Zadjeli Slachta Margit Borb\u00e1la, Kass\u00e1n sz\u00fcletett, 1884. szeptember 18.-\u00e1n, Buffalo-ban halt meg, New York \u00e1llamban, 1974. janu\u00e1r 6.-\u00e1n.<\/p>\n

A r\u00f3mai katolikus nemesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa zadjeli Slachta csal\u00e1d sarja. Vezet\u00e9kneve lengyel\u00fcl a lengyel nemesi oszt\u00e1ly megnevez\u00e9se (szlachta), ami v\u00e9lhet\u0151en nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy neve hol n\u00e9metes (Schlachta), hol magyaros (Slachta) kiejt\u00e9s szerinti (\u00e1t)\u00edr\u00e1sban fordul el\u0151 (k\u00e9s\u0151bb \u00e1ln\u00e9vk\u00e9nt is ez\u00e9rt v\u00e1lasztotta a Nemes vezet\u00e9knevet).<\/p>\n

Lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa felvid\u00e9ki nemesi csal\u00e1dba sz\u00fcletett. \u00d6t le\u00e1nytestv\u00e9re k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gyen \u00e9rt\u00e9k meg a feln\u0151ttkort. Apja, zadjeli Slachta K\u00e1lm\u00e1n (1857\u20131936), a Kassai Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r vez\u00e9rigazgat\u00f3ja, anyja, s\u00e1rosi Sa\u00e1rossy Borb\u00e1la (1855\u20131936[7]). Apai nagysz\u00fclei zadjeli Slachta Miksa (1820\u20131893), hites \u00fcgyv\u00e9d, Nyitra v\u00e1rmegye f\u0151-p\u00e9nzt\u00e1rnoka, \u00e9s apaji Sz\u00e1szy Ant\u00f3nia (1821\u20131905) voltak. Anyai nagysz\u00fclei s\u00e1rosi Sa\u00e1rossy Ferenc, kassai magyar kir\u00e1lyi b\u00e1nyatan\u00e1csos, \u00e9s Klempay M\u00e1ria (1821\u20131884) voltak. Le\u00e1nytestv\u00e9rei, mindny\u00e1juk hajadonk\u00e9nt hunyt el: Slachta Ir\u00e9n (1888\u20131970), a new yorki Fordham Egyetem tan\u00e1ra, Slachta Borb\u00e1la (1891\u20131961) sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1rosi tan\u00edt\u00f3n\u0151, valamint Slachta Alice (1896\u20131988), aki a Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek szeksz\u00e1rdi h\u00e1z\u00e1t vezette, majd a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kiv\u00e1ndorolt az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokba.<\/p>\n

Miut\u00e1n a fels\u0151 le\u00e1nyiskol\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151t Kalocs\u00e1n elv\u00e9gezte, n\u00e9metorsz\u00e1gi tanulm\u00e1ny\u00fatja ut\u00e1n a gy\u0151ri polg\u00e1ri le\u00e1nyiskol\u00e1ban tan\u00edtott 1906\u20131907-ben, majd Budapesten, a II. ker\u00fcleti tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben. Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan \u00fczletpolitik\u00e1ja miatt v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt, t\u00f6bb gyermek\u00e9vel egy\u00fctt kiv\u00e1ndorolt az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tan\u00edt\u00e1st, hogy a szoci\u00e1lis munk\u00e1nak \u00e9ljen. Az \u00e9v elej\u00e9n az Orsz\u00e1gos Katolikus N\u0151v\u00e9d\u0151 Egyes\u00fclet Berlinbe k\u00fcldte \u201emunk\u00e1sn\u0151titk\u00e1ri\u201d tanfolyamra, ahonnan visszat\u00e9rve m\u00e1r maga is egy n\u0151v\u00e9d\u0151 szoci\u00e1lis tanfolyam el\u0151ad\u00f3ja lett. November 19-\u00e9n az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9pett be a Farkas Edith (1877\u20131942) \u00e1ltal alap\u00edtott Szoci\u00e1lis Misszi\u00f3t\u00e1rsulatba.<\/p>\n

1915-ben szoci\u00e1lis iskol\u00e1t nyitott, majd 1915. m\u00e1rcius 25-t\u0151l A Kereszt\u00e9ny N\u0151 c\u00edm\u0171 katolikus egyes\u00fcleti lapot szerkesztette. 1918 m\u00e1rcius\u00e1ban a lap neve Magyar N\u0151re v\u00e1ltozott, ami alc\u00edme szerint A kereszt\u00e9ny feminizmus lapja volt. Maga is cikkek sorozat\u00e1t publik\u00e1lta az \u00fajs\u00e1gban. A Kereszt\u00e9nyszocialista P\u00e1rt tagja volt, amikor az a Katolikus N\u00e9pp\u00e1rttal egyes\u00fclve 1918 febru\u00e1rj\u00e1ban l\u00e9trehozta a Kereszt\u00e9nyszoci\u00e1lis N\u00e9pp\u00e1rtot; az \u00faj p\u00e1rtnak szint\u00e9n tagja lett, de okt\u00f3ber 28-t\u00f3l m\u00e1r az \u00e1ltala szervezett Kereszt\u00e9ny N\u0151i T\u00e1bor \u00e9l\u00e9n \u00e1llt.<\/p>\n

1920. febru\u00e1r 26-\u00e1n a Kereszt\u00e9ny Nemzeti Egyes\u00fcl\u00e9s P\u00e1rtja vezet\u00e9se a ki\u00edrt id\u0151k\u00f6zi v\u00e1laszt\u00e1sra abszol\u00fat t\u00f6bbs\u00e9ggel elfogadta a p\u00e1rt hivatalos jel\u00f6ltj\u00e9nek, aminek tagja is lett. 1920. m\u00e1rcius 25-\u00e9n a f\u0151v\u00e1ros I. ker\u00fclet\u00e9ben nemzetgy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. \u0150 lett az els\u0151 n\u0151i k\u00e9pvisel\u0151 Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. 1922. febru\u00e1r 16-\u00e1n v\u00e9get \u00e9rt a parlamenti \u00fcl\u00e9sszak, s ezzel egyel\u0151re az \u0151 k\u00e9pvisel\u0151i p\u00e1lyafut\u00e1sa is megszakadt. A KNEP \u00e9s az Orsz\u00e1gos Kisgazda- \u00e9s F\u00f6ldm\u0171ves P\u00e1rt egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l ekkor l\u00e9trej\u00f6tt Egys\u00e9ges P\u00e1rtba m\u00e1r nem l\u00e9pett be, ink\u00e1bb n\u0151mozgalm\u00e1val foglalkozott a tov\u00e1bbiakban. 1923-ban n\u00e9h\u00e1ny t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt elhagyta a Szoci\u00e1lis Misszi\u00f3t\u00e1rsulatot; \u00e9s megalap\u00edtott\u00e1k saj\u00e1t t\u00e1rsulatukat, a Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

1931-t\u0151l a munk\u00e1sn\u0151k szervez\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozott. 1934-ben lapot ind\u00edtott A L\u00e9lek Szava c\u00edmmel, amelyben t\u00f6bb \u00edr\u00e1sa is megjelent. 1933-ban megalak\u00edtotta a Szentl\u00e9lek Sz\u00f6vets\u00e9get, 1937. november 3-\u00e1n megnyitotta a Katolikus N\u0151i Szoci\u00e1lis K\u00e9pz\u0151 nev\u0171 szoci\u00e1lis munk\u00e1s-oktat\u00f3 int\u00e9zetet.<\/p>\n<\/div>\n

\n

1940. november 8-\u00e1n a Kereszt\u00e9ny N\u0151i T\u00e1bor nev\u00e9ben beadv\u00e1nyt \u00edrt a munkaszolg\u00e1latosok \u00e9rdek\u00e9ben. 1941 tel\u00e9n tiltakozott a k\u0151r\u00f6smezei deport\u00e1l\u00e1s ellen. 1942-t\u0151l az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban \u00fan. vil\u00e1gn\u00e9zeti kurzusokat szervezett, hogy a kereszt\u00e9ny \u00e9rt\u00e9krend k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel ellens\u00falyozza a hitleri propagand\u00e1t. Miut\u00e1n 1943. febru\u00e1r 8-\u00e1n Szlov\u00e1kia bejelentette a \u201eteljes zsid\u00f3tlan\u00edt\u00e1st\u201d, R\u00f3m\u00e1ba utazott, hogy szem\u00e9lyesen s\u00fcrgesse XII. Piusz p\u00e1p\u00e1t a cselekv\u00e9sre. Rendelkez\u00e9se szerint a testv\u00e9rek t\u00f6bb rendh\u00e1zban is b\u00fajtattak \u00fcld\u00f6z\u00f6tteket, k\u00f6zt\u00fck Heltai Jen\u0151t, Gyarmati Fannit, valamint Ruszny\u00e1k Istv\u00e1nt is. A ment\u00e9sben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel miatt halt v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1lt a t\u00e1rsas\u00e1g egyik tagja, a 2006-ban boldogg\u00e1 avatott Salkah\u00e1zi S\u00e1ra.<\/p>\n

\n

Mozgalm\u00e1t, a Kereszt\u00e9ny N\u0151i T\u00e1bort 1944 j\u00falius\u00e1ban a Szt\u00f3jay-korm\u00e1ny betiltotta, ami az \u00e9v v\u00e9g\u00e9t\u0151l a Demokrata N\u00e9pp\u00e1rton bel\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6tt azonos n\u00e9ven tov\u00e1bb. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a DNP-vel \u00e9s a Polg\u00e1ri Demokrata P\u00e1rttal k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1rmas v\u00e1laszt\u00e1si sz\u00f6vets\u00e9g r\u00e9v\u00e9n p\u00e1rtonk\u00edv\u00fcli jel\u00f6ltk\u00e9nt 1945-ben ism\u00e9t nemzetgy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151 lett, ahol a parlament alakul\u00e1sakor m\u00e9g csak \u0151 \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1si sz\u00f6vets\u00e9g list\u00e1j\u00e1n bejutott m\u00e1sik politikus, Szent-Iv\u00e1nyi S\u00e1ndor, a PDP eln\u00f6ke, vagyis a 409 k\u00e9pvisel\u0151b\u0151l mind\u00f6ssze ketten voltak csup\u00e1n hivatalosan ellenz\u00e9kiek, a kommunist\u00e1k t\u00e9nyked\u00e9seinek ok\u00e1n azonban az ellenz\u00e9kiek sz\u00e1ma hamar gyors n\u00f6veked\u00e9snek indult.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

\n

N\u0151mozgalm\u00e1t az 1947-es magyarorsz\u00e1gi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1sra azonos n\u00e9ven \u00f6n\u00e1ll\u00f3 politikai p\u00e1rtt\u00e1 szervezte, amelynek els\u0151 \u00e9s egyetlen eln\u00f6ke lett. A nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 csal\u00e1sok ellen\u00e9re is a Kereszt\u00e9ny N\u0151i T\u00e1bor n\u00e9gy mand\u00e1tumot nyert. 1947. okt\u00f3ber 28-\u00e1n elhangzott parlamenti felsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1t kommunista nyom\u00e1sra k\u00fclpolitikai \u00e9rdekeket s\u00e9rt\u0151nek min\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s ez\u00e9rt hatvan napra kiz\u00e1rt\u00e1k az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sb\u0151l. Utols\u00f3 felsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1t 1948. j\u00fanius 16-\u00e1n tartotta az egyh\u00e1zi iskol\u00e1k \u00e1llamos\u00edt\u00e1sa ellen. Amikor ez megt\u00f6rt\u00e9nt (a t\u00f6rv\u00e9nyt elfogadt\u00e1k) a korm\u00e1nyp\u00e1rti k\u00e9pvisel\u0151k el\u00e9nekelt\u00e9k a Himnuszt, amit \u0151 \u00fclve hallgatott v\u00e9gig. Ez\u00e9rt a mentelmi bizotts\u00e1g k\u00e9tszer hat h\u00f3napra kitiltotta \u00e9s mentelmi jog\u00e1t is felf\u00fcggesztette, ami magyarorsz\u00e1gi politikusi p\u00e1ly\u00e1ja v\u00e9g\u00e9t is jelentette.Indulni akart az 1949-es magyarorsz\u00e1gi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1son is, de a letart\u00f3ztat\u00e1st\u00f3l tartva v\u00e9g\u00fcl csak a m\u00e1jus 15-i szavaz\u00e1son vett r\u00e9szt. J\u00fanius 22-\u00e9n \u00e9jjel k\u00e9t rendt\u00e1rsa (Moln\u00e1r Klementin \u00e9s Pal\u00e1gyi Nat\u00e1lia) k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben illeg\u00e1lisan Ausztri\u00e1ba t\u00e1vozott, majd szeptember 16-\u00e1n T\u00f3th Etelka \u00e1ln\u00e9ven az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokba \u00e9rkezett. Onnan Nemes Margit n\u00e9ven levelezett az itthon maradottakkal, illetve a Szabad Eur\u00f3pa R\u00e1di\u00f3ban Nemes Borb\u00e1la n\u00e9ven szerepelt.<\/p>\n<\/div>\n

\n

1951-ben, a hazat\u00e9r\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9ben visszaj\u00f6tt B\u00e9csbe, ahonnan, mivel hazat\u00e9r\u00e9se meghi\u00fasult, 1953. m\u00e1jus 5-\u00e9n m\u00e1r igazi nev\u00e9n az USA-ba utazott \u00e9s v\u00e9gleg ott telepedett le. Az emigr\u00e1ci\u00f3ban is akt\u00edv maradt, megpr\u00f3b\u00e1lt seg\u00edteni 56-os menek\u00fclteknek is. A Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak egyik rendh\u00e1z\u00e1ban hunyt el, Buffal\u00f3ban. Tisztelet\u00e9re az amerikai magyarok a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-k\u00e1polna altemplom\u00e1ban eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t \u00e1ll\u00edtottak.<\/p>\n

\n

S\u00edrja eredetileg a New York \u00e1llambeli Lackawanna (Buffalo-t\u00f3l d\u00e9lre fekv\u0151 kisv\u00e1ros) Szent Kereszt temet\u0151j\u00e9ben volt. Onnan 2021. okt\u00f3ber 26-\u00e1n exhum\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait Budapestre sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. \u00dcnnep\u00e9lyes \u00fajratemet\u00e9s\u00e9t 2021. december 7-\u00e9n a Fiumei \u00fati s\u00edrkertben Erd\u0151 P\u00e9ter b\u00edboros celebr\u00e1lta.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

\n

Forr\u00e1s: wikip\u00e9dia, romkat.ro<\/em><\/strong><\/p>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Magyar katolikus szerzetesn\u0151, a Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak megalap\u00edt\u00f3ja.","protected":false},"author":2,"featured_media":32672,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-32671","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-ismeretterjesztes"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32671","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=32671"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32671\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":32700,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32671\/revisions\/32700"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media\/32672"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=32671"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=32671"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=32671"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}